A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

VALYI Katalin: Szermonostor és a mezőváros középkori kereskedelmének európai kapcsolatai

A KÖZÉPKORI SZER HELYE KORÁNAK GAWASAGI-IŒITËSKEDLLMI KAPCSOMTIU^DSZIMBEN Földrajzi helyzete Szer fejlődésére nézve alapvetően meghatározó tényező volt, hogy a Balkánt Budával összekötő hadi és kereskedelmi út mellett feküdt. Ez az útvonal Szegedtől (vagyis a Tisza-Maros torkolattól) Szerig tulajdonképpen azonos az országot a Tisza jobb partja mentén átszelő nagy észak-déli irányú úttal, amely Lengyelország területét a Balkánnal és az Égei-tenger partjával a legrövidebb úton kötötte össze.

5 Ebből az útból kellett a Buda felé kanyarodó országútnak elágaznia — az elágazás pontos helye s így a szeged-budai út pontos nyomvonala azonban máig sem megoldott kérdés. A kutatás ugyanis feltételez egy olyan szeged-félegyháza-kecskemétbudai utat, amely nagyjából azonos lenne a mai E5ÖS Út vonalával (GYÖRFFY 1963,1. térképmell.; PETROVICS 1983, 404-405, 44. mell; KULCSÁR 1983, 474, 46. mell.). Ennek az útnak azonban éppen a minket közelebbről érintő, Szeged-Félegyháza között feltételezett vonalát nem tartjuk eléggé megalapozottnak. Csongrád megyének ezen a területén, vagyis a Fehértó nyugati oldalán és ettől északra gyakorlatilag nincsenek komolyabb települések a középkorban (talán a mocsaras, mélyfekvésű földek miatt sem), melyek pedig egy ilyen fontos út mentén feltétlenül kialakultak volna. így például ezen az útszakaszon a ma legjelentősebb településnek számító Kistelekről és környékéről a 14-16. századnál korábbi múltra utaló középkori leletek nem ismertek, s minden jel arra utal, hogy legalábbis a 14. század végéig a szeged-budai út elkerülte a mai Kistelek helyét (HORVÁTH 1991,36-38). Több jel is utal viszont arra, hogy a kérdéses budai út éppen Szermonostor mellett haladt el. Ezeket röviden a következőkben foglalhatjuk össze: I/ Mg Kisteleken át tehát az útnak a mai ismereteink szerint szinte lakatlan területen kellett volna haladnia, a középkori települések láncolata ugyanakkor a szeri út jelentőségét bizonyítja 21 Ennek az útnak éppen a Szer utáni szakaszát említik egy 14. század végi oklevélben „Sáregyházi útként", — mint amelyen a szegedi polgárok Buda és Félegyháza felé jártak (REIZNER 1900,4) — mivel az út a Szertől északnyugatra lévő Sáregyháza mellett haladt el (a település nevét ma a Sáregyházi halom neve őrzi). 3/ Maga az a tény, hogy 1526-ig a környék kereskedelmi, vallási és kulturális központja a vásártartási és vámszedési joggal bíró Szer mezőváros volt (HORVÁTH 1975,370-372) sem teszi elképzelhetővé, hogy a település dinamikus fejlődése ne éppen szerencsés földrajzi fekvésének legyen a következménye. 4/ További megerősítő tényezőnek torthatjuk, hogy Bél Mátyás még az 1730-as években is úgy tudja: „Pusztaszer a pesti-kecskeméti országúton fekszik" (BÉL 1984,52). 5/ Végül pedig megemlítjük, hogy a Szeren át Budára vivő útnak ma is élő emléke lehet a Sáregyházi halomtól keletre lévő, Szerről (Felső-)Pusztaszer irányába vezető dűlőút „Kisországút" elnevezése (CSONGRÁD m 12,24,G7). Véleményünk szerint tehát nem volt másik út Szegedről Félegyházára, hanem csak Szeren át, majd a települést elhagyva s itt ágazva el a szeged-szolnoki útból vezetett tovább a kora középkori hadi és kereskedelmi út Buda irányába Szeged közelsége A középkori szeri település tehát a Szegedről kiinduló, vagy Szeged által közvetített, szárazföldi úton bonyolított kereskedelmi forgalom útvonalára S Ez az észak-déli irányú nagy út az északkelet-magyarországi nagy országos kapuktól (KRISTÓ 1986, 167) — a Lengyelország és Oroszország irányából — érkező utak egyesülése után, a Hernád völgyén, majd a Tisza jobb partján haladt tovább dél felé. A becsei nagy átkelőnél kettéváló út azután egyrészt a Tiszántúlon folytatódott Keve irányába, ahonnan az Al-Duna mentén a Fekete-tenger mellékével, a Mora\>a-Vardar völgyön át pedig az Egei-tenger mellékével teremtett kapcsolatot; másrészt a DunaTisza közén haladva tovább dél felé és Péterváradnál lépve át a Dunát a Dráva-Száva közti területek irányába vezetett el. Az úh>onal részletes elemzése nem tartozik a dolgozat témájához, vázlatos ismertetését ebősorban GYÖRFFY 1963 és KRISTÓ 1988 vonatkozó adatai alapján állítottam össze.