A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)
VALYI Katalin: Szermonostor és a mezőváros középkori kereskedelmének európai kapcsolatai
Az ismertetett szeri edénytöredék azonban az eddigieknél jóval több hasonlóságot mutat a Nagykalló határából származó (PARÁDI 1965,163) feliratos díszü töredékkel formailag és díszítés tekintetében is. Mindkettő fazék (vagy esetleg kancsó) töredéke, felületük külső oldala enyhén fényezett, s a nagykállói darab szövege alatt és fölött is bepecsételt fogsorminta látható. Ez utóbbi edénytöredék származási helye Dél-Csehország irányába vezet el bennünket, ahol a 14. század első felétől kezdve, majd főleg a 15. században nagy számban készítettek bepecsételt díszítésű edényeket (PARÁDI 1965, 163-164), többek között fazekakat, kancsókat és poharakat is, mely formakörök valamelyikébe a szeri edénytöredék is tartozhatott. LOSTICEI KERÁMIA Az ebbe az irányba mutató kapcsolatok létezését támasztja alá az ugyancsak a középkori település területén előkerült következő díszedényünk is, amely a szakirodalomban a losticei poharak gyűjtőnéven ismert kerámiakörbe tartozik. Bár nem teljesen ép állapotban maradt meg ez az edény, mégis jól értékelhető akár csak formai jegyei alapján is. (Ma.: 19 cm — az edény teljes magassága kb. 20-22 cm lehetett, pá: 9,5 cm, h.: 12,5 cm, eredetileg 3 db füle volt, melyből egy letörött.) (1. kép 3; 4. kép 2) Mivel a szegedi múzeum gyűjteményében ezenkívül mindössze egyetlen darab ebbe a keránúakörbe tartozó edény van, amely ráadásul — mint azt majd a későbbiekben látjuk — a középkori Szer gazdasági-kereskedelmi életét is erősen meghatározó szűkebb környezethez tartozott ezért ezt az edényt is itt közöljük. Az Algyő területén előkerült losticei pohár a szerinél jóval alacsonyabb, zömökebb formájú, s a vállán 8 db apró szalagtul látható. (A teljesen ép pohár ma : 10,5 cm, pá : 5,5 cm, fá : 6,5 cm, ltsz : 6/1914.K.) ( 1. kép 1; 4. kép 3) A névadó lelőhelyen, Olmütz közelében előkerült, több mint 140 hasonló darabból álló leletegyüttes egyértelműen bizonyította, hogy ezek a jellegzetes, a felületükön apró hólyagokkal díszített edények a morvaországi fazekasság sajátos, jellemző termékei (HOLL 1955, 159). Ez a kerámiatípus a 13-14. század fordulóján jelenik meg, majd a 15. században terjed el szélesebb körben — elsősorban Morvaországban (HOLL 1990,227-228). Komoly méreteket öltő gyártása és forgalmazása azonban lemérhető a Magyarországon található losticei poharak viszonylag nagy számából is: Budán kívül (ahol egyébként hallatlanul magas számban, közel 100 db töredék került elő) eddig negyven lelőhelyről ismerjük e kerámiatípus töredékeit (HOLL 1990,234). Formai jegyei alapján (karcsú, magas test, három fül) a szeri edény korát a 15. század első felére ill. első harmadára tehetjük, s ez teljesen megfelel a feltáráson megfigyelt rétegtani helyzetének és leletkömyezetének is. Legközelebbi párhuzamát a budai királyi palotából ismerjük (HOLL 1990, 229, Abb. 20. 1). Az algyői pohár alacsony, zömök megformálásával és nyolc fülével azonban már egy későbbi típust képvisel, melyet a 15. század második felére ill. végére korhatározhatunk. Szinte pontos hasonmását láthatjuk a budai palota anyagán kívül Székesfehérváron is (HOLL 1990,229, Abb. 21; HOLL 1955,160). GRAFITOS KERÁMIA Végül a harmadik kiválasztott kerámiatípusunk a szakirodalomban ausztriai tömegáruként számontartott szürke, grafitos edények köre, melynek már a fenti elnevezése is utal széleskörű elterjedésére és közkedveltségére. A grafrttartalmú agyagból készített kerámia előállításának legnagyobb központja kétségtelenül Bécs volt, ahol az egyre szaporodó fazekasműhelyek termékeinek megjcülönböztetésére 1431-ben kimondja a fazekas céhszabályzat a grafitos edények mesterbélyeggel való jelzésének kötelezettségét (HOLL 1955, 160; KIES é. n. 25-26), amire elsősorban a távolsági kereskedelemben forgalmazott áruk esetében volt szükség hitelesítő és minőségjelző szereppel. A grafitos kerámia készítésének további ismert központjai Tulln és Ried, valamint számos, ma még ismeretlen, ill. azonosítatlan fazekasműhelyből származhatnak.