A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZATMÁRI Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében

ben sem volt egyértelmű. A későbbi feldolgozásokban említett párhuzamok alapján tett megállapítások ugyancsak megoszlanak a 10. és a 11. századi eredeztetés között. Oberschall M. például Széli M. meghatározása alapján tette a kereszt korát all. századra, s az I/d csoportjában együtt tárgyalta az orosházi és a hódmezővásárhelyi kereszttel, de megemlítette ezek mellett a 10. századra keltezett mindszenti egyoldalas keresztet is (BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953, 218, 236-237, 248). Az 1957. évi leltárkönyvi bejegyzés szerint a tárgy Árpád-kori. Néhány évvel később Megay Géza a nagyon hasonló miskolci ereklyetartó mellkereszt időbesorolásánál a szentilonai keresztnek a Széli Márta általjavasolt 11. századi keltezését is alapul vette (MEGAY 1961, 106). Szőke Béla álláspontja, valamint az ugyanebben az időben készült régészeti kataszter besorolása szerint viszont Csallány Gábor szentilonai ásatásának leletei honfoglalás koriak, s a keresztet Bálint Csanád is 10. századi leletcsoportosításban említette meg (SZŐKE 1962, 62; reHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 74; BÁLINT 1991,257,262). A szentilonai kereszt egyik legjobb magyarországi párhuzama kétségkívül az orosházi darab, melyet Lovag Zsuzsa — éppen a szentilonai temetőrészlet keltezése alapján — all. századra helyezett (LOVAG 1971, 152). Érdemes azonban megemlíteni a párhuzamok között egy másik, a mesterszállási Harang-zugban (Szolnok m.) előkerült bizánci bronzkeresztet is, amely ugyan nem volt ereklyetartó, de a rajta látható alak megformálása, kidolgozása szintén nagyon hasonló a szentilonaihoz.

57 A távolabbi párhuzamok között megemlíthető néhány, elsősorban jellegükben (egy csuklópántos oldalon orans alak), vagy az alak ruházatának, esetleg a fej ábrázolásában hasonló smymai és bulgáriai ereklyetartó. Az előbbieken Szűz Mária, Szent Mihály és Szent György látható, míg az egyik preszlavi kereszten a „HOANHC" felirat olvasható (WULFF 1909, 196-197, XLV tábla 924, 929-930; IVANOVA 1955, 466-467,5. kép). Nem keltezhető pontosan a fentieken kívül több, a szentilonaihoz ugyancsak hasonló, bulgáriai ismeretlen lelőhelyről származó ereklyetartó, 57 KJM ltsz.: 57.85.1. (régi ltsz.: 18/1949) —közületien. sem pedig a Hiszarban előkerült két kereszt (MIATEV 1922, 69, 51. kép, 76,61. kép, 84, 72-73. kép; MADZSAROV 1967, 54, 8., 10. kép). A bulgáriai hasonló keresztek közül egyedül a Sztara Zagora-i korát jelölték meg a 13-14. századra (NIKOLOV 1965,159,96. kép). A szerbiai Kladovon talált, s a 12. századra keltezett ereklyetartónak szintén érdekessége, hogy orans alak nemcsak a két csuklópántos hátoldalon fordul elő, hanem az egy csuklópántos előoldalon is. G. Marjanovic-Vujovic az előbbit Máriának, az utóbbit szentnek határozta meg (MARJANOVIC-VUJOVIC 1987,48, No. 45,45/a-b kép). A legjobb külföldi párhuzamok talán a romániai Pácuiul lui Soare lelőhelyen kerültek elő. Az egyik itteni kereszt csak a felületek díszítésében tér el kissé a szentilonaitól, egy másiknak a mérete is pontosan megegyezik azé val, de egy harmadik ereklyetartó is közeli hasonlóságot mutat. A lelőhelyről származó fenti három kereszt korát a 13. század második felére, esetleg a 14. század elejére határozták meg (DIACONU 1961, 469, 8/6. kép, 499; DIACONU 1977, 128, 100/1. kép, 131-132, 102/1. kép). E keltezést azonban a Duna torkolatától ÉNy-ra, a Kárpátok K-i lejtőjén fekvő Adjudul Vechi lelőhelyén előkerült, bizánci importnak tartott keresztnek a 9-11. századra helyezése korábbra szoríthatja. Az utóbbi kereszt érdekessége, hogy míg az egy csuklópántos oldalon lévő orans alakot nem azonosítja felirat, addig a két csuklópántos hátoldalon látható másik orans alak Szent Györgyöt ábrázolja (TEODOR 1981,71-72, 92, 107,15. kép, 113, 25/1. kép). A Magyarországtól északra és északkeletre eső területekről származó keresztek közül kettő nemcsak a hódmezővásárhelyi kereszttel állítható párhuzamba, hanem a szentilonaival is. Az egyik Kijevből való, s Mária monogramos (POULÍK 1957,344,95/2. kép; KARGER 1949,70,9/1. kép; KARGER 1951,27,15/3. kép). A megmaradt adatok s az említett hazai és külföldi párhuzamok alapján összességében az valószínűsíthető, hogy a szentilonai kereszt egy 1011. századi köznépi jellegű temetőből származik. A bulgáriai és a szerbiai hasonló ábrázolású kereszteket figyelembe véve azt is elmondhatjuk, hogy az egy