A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)
SZATMÁRI Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében
használatát ezek szerint csupán a 10-11. század időszakára tehetjük. A magyar állam kialakulása, a keresztény vallás elterjedése, a keleti és nyugati egyház kezdeti és későbbi befolyásának alakulása szempontjából viszont e két évszázad — a végbement alapvető változások miatt — túlságosan hosszú időnek számít ahhoz, hogy a keresztek keltezése terén ennyivel megelégedjünk. Az ereklyetartó keresztek kutatásában a további előrelépést kétségtelenül a vidéki leletek összegyűjtése s teljes publikációja jelenthetné. Békés és Csongrád megye anyagának ebből a szempontból különösen jelentős szerep jut, minthogy e tárgytípus elterjedését a magyar-bizánci kapcsolatok miatt éppen az országnak a délkeleti területein tartják többen elsődlegesnek (MEGAY 1961, 107; BÁLINT 1968, 72; MESTERHÁZY 1969, 96-98; MESTERHÁZY 1970,175; BÁLINT 1980,277; SZABÓ 1980,95; KÜRTI 1983,269-270). A Békés és Csongrád megyében előkerült keresztek teljes közlésének szükségszerűségét más tényezők is indokolják. Annak ellenére ugyanis, hogy korábbi tanulmányokban már többet megemlítettek, sőt néhánynak illusztrációja is közismertté vált, pontos leírásukra — kevés kivétellel — mégsem került sor. A már publikált keresztekkel kapcsolatban érdemes kijavítani az eddigi pontatlanságokat, de ezenkívül néhány kiegészítő megjegyzés is tehető róluk. A közöletlen keresztek bemutatása szintén kiegészítheti és pontosíthatja a korábban megszerkesztett elterjedési térképeket (BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953, 246; BÁLINT 1991, 120). Nem lehet továbbá mellékes az sem, hogy a legutóbbi, csaknem húsz évvel ezelőtt velük foglalkozó tanulmány óta több, hasonló leletet ismertető, külföldi feldolgozás is napvilágot látott. Az alábbi ismertetés célja tehát a korábbi publikációk kiegészítése a még rendelkezésre álló megyei adatokkal és az eddig mellőzött leletek közzététele annak reményében, hogy ez is segítséget nyújthat majd egy sokkal szélesebb körű feldolgozáshoz, vagy esetleg csak a szomszédos megyék hasonló leleteinek közreadásához. Békés és Csongrád megye területéről összesen tizenhárom ereklyetartó mellkereszt, illetve annak töredéke ismert. Békés megyében hat (Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Tótkomlóson egy-egy, Vésztőn pedig kettő) került elő, Csongrád megyében pedig hetet (Csanádpalotáról, Hódmezővásárhelyről, Makóról, Szegedről és egy ismeretlen lelőhelyről egyet-egyet, Szentesről pedig kettőt) tartanak nyilván. 1 Közülük csak egy sorolható a kijevi stílusúakhoz, a többi szentföldi típusú. Egyedül a szegedi múzeumban őrzött kijevi típusú keresztnek nem ismerjük még hozzávetőlegesen sem a lelőhelyét. A többi túlnyomó részének előkerülési helye azonosítható egy-egy régészeti lelőhellyel. Mind Békés megyében, mind Csongrád megyében egy-egy keresztnek a pontosabb lelőhelye meghatározhatatlan (Orosháza, Makó), kettőnél pedig bizonytalansággal találkozunk, illetve csak valószínűsíthető a pontos lelőhely (Gyula, Szeged). A Békés megyeiek közül négyet őriznek a megye múzeumaiban, kettőt pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Csongrád megyeiek mindegyikét a megye gyűjteményeiben leltározták be, egyet viszont nem találtunk a helyén. Ez utóbbit csak képről ismerjük (Csanádpalota). A keresztek — egy-egy kivételtől, s az ismeretlen lelőhelyűtől eltekintve — mindkét megyében a második világháború előtt kerültek elő. A feljegyzések hiánya miatt ez az oka annak, hogy sok esetben ma már nemcsak a leletkörülmények pontosabb leírása lehetetlen, hanem egy-két esetben a lelőhely megállapítása is gondot okozott Az alábbiakban a kialakult hagyományoknak megfelelő sorrendben következnek az egyes tárgyak: először szűkebb típuscsoportonként a domború alakokkal megformált, majd ugyanígy a vésett vonalakkal díszített szentföldi típusúak, s végül a kijevi körhöz tartozó. Vésztő, Mágori-halom I. (Békés megye). Ereklyetartó mellkereszt (1. kép a-b) (BÁRÁNY •OBERSCHALL 1953, 214, 62/a-b kép; LOVAG 1971,145,1. kép 2 a-b; LOVAG 1979, l/a kép) Latin kereszt alakú, bronzból öntött. Szárai az enyhén ívelt végek felé kiszélesednek. Az egymással pontosan összeillő / Érdemes megjegyezni, hogy Békés megyében csak ereklyék őrzésére szolgáló mellkeresztek vannak, míg Csongrád megyében egyszerű mellkeresztek is előkerültek pl. Algyöröl, Felgyöröl, Mindszentről, Nagytőkéről, Szegvárról, Szentesről, valamint egy ismeretlen lelőhelyről szintén.
