A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

ORMÁNDY János: Granulációs díszítés avar kori tárgyakon. Gúla- ás lemezgömbcsüngős arany fülbevalók

és hasonlót találhatunk egy Deszk típusú gúlacsüngős fülbevalón is (Erdély-Siebenbürgen). A legjobb párhuzamai a káptalantóti-bodoki 22. sír karikái, melyek a 7. század közepe előttre keltezhetök. Az altípus a Duna-Tisza közti területen jelentős számban fordul elő (10. kép).

32 Tószeg altípus (2. kép 3-7). A nagygömb is granulációdíszes, mely díszítés rombusz és/vagy háromszög alakban jelenik meg. Az alján gyakran granulációval keretezett félgömb, vagy fordított piramis alakú granuláció található. Általánossá válik a berakásos technikát imitáló, granulációval kereteit, rombusz alakú rekesz, vagy dudordíszítés (amely megjelenhet a három összekötő gömbön, a henger alakú összekötő tagon, vagy akár elboríthatja az egész felületet) a rombusz és háromszög minta mellett. Az előző altípustól tehát a felület díszítettsége különbözteti meg. 1. Alattyán 81. sír(KOVRlG 1963,16) 2. Alattyán 233. sír (KOVR1G 1963,27-28) 3. Bakonszeg (HAMPEL 1889,376,349; GARAM 1993, 53, Taf. 3. 1) 4. Bakonszeg (HAMPEL 1889,376,349; GARAM 1993,53, Taf. 3.2) 5. Balatonfüzfő-Szalmássy telep (ARANYLELTÁR 1989,57) 6. Balatonfüzfő-Szalmássy telep (ARANYLELTÁR 1989,57) 7. Balatoráűzfő-Szalmássy telep (ARANYLELTÁR 1989, 57) 8. CsanytelekA. sír (KÜRTI 1990,79-80) 9. Debrecen (GARAM 1992,44) 10. Dombóvár (RÓMER 1868,185; GARAM 1993,61, Taf. 33. 3^t)

33 11. Endrőd-Dobos-kert (MRT 8,137) 12. Gátér (KADA 1905, 383/1 ábra; HORVÁTH-H. TÓTH-V. SZÉKELY 1988,51) 13. Gátér 244. sír (KADA 1908,332) 14. Kaba-Belterület (ZOLTAI 1928,39-40) 15. Kiskőrös (GARAM 1993, 81, Taf. 47. 17) 16. Kiskőrös-Pohibuj Mackó-dülő 54. sír (TÖRÖK 1975,295) 17. Kőrösladány (CSALLÁNY 1956,147; MRT 6,122) 18. Linz-Zizlau 139. sír (LANDENBAUER-OREL 1960, 57-58) 19. Rábapordány (GARAM 1993, 103, Taf. 71. 5) 20. Regöly 5. sír (HAMPEL 1905,230, Taf. 184) 21. Ismeretlen lelőhely (Szatmárnémeti?) (GARAM 1993,69-70, Taf. 33. 7) 22. Szeghalom (ECSEDI-SŐREGI 1929, 33; MRT 6,179) 23. Szentes-Berekhát (CSALLÁNY 1934,232) 24. Szigetszentmiklós-Háros 14. sír (CS. SÓS 1961,38-42) 25. Szombathely (GARAM 1993,106, Taf. 33.12) 26. Ismeretlen lelőhely (ERDÉLYI 1966, 52) 27. Ismeretlen lelőhely (KISS 1985,149, Taf. IV/2) 28. Ismeretlen lelőhely (KISS 1985,149, Taf. IV/3)

34 29. Ismeretlen lelőhely (KISS 1985,149, Taf. IV/4) 30. Ismeretlen lelőhely (GARAM 1993,70, Taf. 33. 8) 31. Tatabánya-Alsógalla 75. sír (SZATMÁRI 1982-83,71) 32. Tiszakécske-Óbög A. sír (GARAM 1991,134)

35 33. Tiszakécske-Óbög/Bögpuszta-Újkécske (ERDÉLYI 1966,52; GARAM 1993,107, Taf. 99. 5-6) 34. Torda? (HAMPEL 1894, LVffl/4; GARAM 1993,69, Taf. 33. 1-2) 35. Tószeg (POSTA 1889, 148; GARAM 1993, 108, Taf. 98. 6)

36 36. Váchartyán 2. sír (FERENCZY 1963,84) 37. Várpalota-Gimnázium 192. sír (ÉRDÉLYHMÉMETH 1969, 184-185) Az ebbe az altípusba tartozó fülbevalók eddig szinte kizárólag női sírokban fordultak elő. A két, altípusunkba tartozó férfi sír (Csanytelek, Kaba) leletei az előző altípusba sorolt fúlbevalós férfi sírok leleteivel mutatnak rokonságot A fülbevalók a sírokban párosával fordultak elő, a férfi sírokban azonban páratlanul találjuk.

37 Az altípus női temetkezéseire jellemző, hogy a fülbevalók gyakran fordulnak elő színes és szemesgyönggyökkel, vascsattal, szürke kulaccsal, orsógombbal, vaskéssel, vas- és bronzlánccal. Az előző altípushoz képest újabb tárgyak — fibula, vaspáncél, lánc, kulacs, orsógomb —jelennek meg a sírokban. Az altípus sírjainak tájolása jellemzően Ny-K-i irányú. Az előző altípus méreteitől jelentős eltérést nem tapasztalunk, de nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy az ide tartozó darabok általában nagyobbak. Utánzataik aranyozott bronzból (pl. Szeged-Kolozsvári tér — KÜRTI 1983, XIV. ábra 4) és ezüstből (pl. CsongrádFelgyő

38

, Alpár-Várdomb

39

) egyaránt előfordulnak. 32 Az ázsiai párhuzamokkal rendelkező legkorábbi avar leletek

ßleg a Dum és a Tisza mentén helyezkednek el. 33 Azonos a Garam Éva által Üllő? lelőhelyről közölt darabbal (GARAM 1992, 44), ahol a képaláírás felcserélődött. 34 A Kiss Gábor által közölt két darab (KISS 1985,149, Taf. IV. 2-3) valószínűleg összetartozott. 35 Garam Éva a varkocsszoritó alapján a 7. század közepére, harmadik harmadára keltezi, és az Alattyán 233. sírral rokonítja (GARAM 1991,138). 36 Az itt előkerült korongolt, szürke agyagkulacsnak a fülbevalóhoz való tartozása kérdéses. 37 A kevés adat miatt ennek egyelőre nem tulajdoníthatunk különösebb jelentőséget. 38 Csongrád-Felgyő 120. sír. A sír tájolása E-D (330°). Sírmélység: 118 cm; Sz.: 95 cm. Mell.: 1. Fülbevalópár ezüst karikával.