A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

ORMÁNDY János: Granulációs díszítés avar kori tárgyakon. Gúla- ás lemezgömbcsüngős arany fülbevalók

A legkorábbi darabokon a bizánci eredetű háromszög és rombuszmintába rendezett granulációs díszítés dominál (BÁLINT 1993, 239). E darabok kapcsolata kimutatható a Szentendre típusú gúlacsüngős fülbevalókkal.

40 Például a csanyteleki, szigetszentmiklós-hárosi és a várpalotai függőkön már a 7. század első felének végén megjelennek a fent említett díszítések. Az altípuson belül a középső hengeres tag helyett megjelenő gömb alakú felfüggesztés (Bakonszeg, Debrecen, Kiskőrös A (54). sír, Tószeg, valamint egy lelőhely nélküli darab), valamint a hengeres tag helyett megjelenő gömbös felfüggesztésen áthúzott fülkarika alapján (pl. Alattyán 57.,

41 233. sír, Rábapordány, Regöly, Kaba, Tatabánya-Alsógalla 75. sír, Váchartyán 2. sír, valamint egy lelőhely nélküli magyarországi darab)

42 szorosabb összefüggés mutatható ki a fülbevalók között. Ugyanakkor felületi díszítettségük alapján nem válnak el élesen az altípustól. Példa rá a bakonszegi és a regölyi, ahol a jelzésszerű rekesz együtt szerepel a rombusz alakú granulációval. Ezek a függők az altípus legkésőbbi darabjai. Egyes esetekben csavart (pl. Gátér, Gátér 244. sír, valamint két magyarországi ismeretlen lelőhely), illetve rovátkolt mlkarikával (pl. Debrecen, Szombathely), vagy sorokba rendezett granulációval (pl. Alattyán 233. sír, Dombóvár, Gátér 244. sír, Szeghalom, Szombathely) díszítettek. Ezen kombinációk a közép avar fülbevalókon válnak gyakorivá.

43 Az altípus fülbevalói előfordulhatnak közép avar környezetben.

44 Néha — mint például Regöly — a 8. századra jellemző plasztikus sávokkal és szemekkel díszített gyöngyökkel együtt (KISS-SOMOGYI 1984,142) találjuk őket. A 7. század derekától, második harmadától kezdve jelenik meg az övvereteken a ékkőberakás (KOVRIG 1963, 132). Ezt megelőzve, illetve vele részben párhuzamosan, főleg a nagylemezgömbcsüngős, Egyik törött állapotban (3. kép 1), a másik egész, a koponya felszedése után a felső állkapocs és a jobb járomiv vonalából (3. kép 2). 2. A jobb váll felett, a koponya előtt gyöngyök, három dudoros, három vegyes és egy kettöskónikus, valamint egy alaktalan csontdarab található (4. kép 1).3.A medencecsont jobb oldalán négyszögletes vascsat, töredékes állapotban (4. kép 2). 4. A jobb medencecsont alatt vaskés (4. kép 3). 5. A bal csuklónál vastöredék (pántkarperec?) (4. kép 4-5). KJMRégAd 273-84. László Gyula 1971-es ásatása. A leletanyag közlési lehetőségét ezúton is megköszönöm. A leletek 72.253.1-8. leltári számon a szentesi múzeumban találhatóak A rajzok elkészítéséért Borbíró Mártának, Dobó Bernadettnek és Pusztai Tamásnak mondok köszönetet. 39 Női sír. A tárgyak Exterde Tibor 1949-es ásatása alkalmával kerültek a kiskunfélegyházi múzeumba, Alpár-Várdomb megnevezéssel. Adattári jelentés nem készült a sírról. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Fazekas István kiskunfélegyházi múzeumigazgatónak, hogy lehetővé tette a síregyüttes tanulmányozását és közlését. KKMltsz.: 58.188.1-7. 1. Fülbevalópár (5. kép 1): Csak az egyik darab van meg, a másik elveszett, csak a fotója ismert. H.: 4,5 cm. A hengeres (mindkét fülbevalón — a fotó alapján — gömb alakú függesztőtaggal kapcsolódott a fölkarikához) felerősítéshez három kisgömb csatlakozik A kiskömbök között egy-egy arany granulaszem. A kisgömbök és a nagygömb ezüstből készültek A nagygömb felső harmadában arany, háromszög alakú granuláció (két háromszög, plusz egy valószínűsíthető) található. A karikán szintén látható arany granuláció. Fotónegatív: 27 339. KJM, Kecskemét. 2. Kézzelformált, enyhén kihajló peremű edény. Ma. : 10,7 cm, szá. : 9,7 cm.fá.: 7,2 cm (6. kép). 3. Szürke, lapos orsókarika. Aim.: 4,5 cm, vastagság: 0,8 cm (5. kép 3). 4. Lapos, vége felé kiszélesedő vaskarperec. Aim.: 0,8 cm (5. kép 5). 5. Enyhén ovális, egyik végén nyitott, ellenkező oldalán kiszélesedő vaskarika. Atm.: 4,5 cm, vastagsága: 0,8-1 cm (5. kép 4.). 6. Négyszögletes vascsat vaspecekkel. H.: 3,7 cm, sz.: 2,8 cm (5. kép 2). 7. Nyélnyújtványos vaskés. H.: 13,1 cm, sz.: 1,8 cm. Elveszett. 40 A Szentendre típusú gúlacsüngős fülbevalók gömbcsüngőjének a méret- és aránykapcsolatai és a nagygömbök függőleges összeillesztése hasonló a Tószeg alúpusú függőkével. Ennél szorosabb összefüggés is kimutatható a nagygömb díszítésénél egy bizánci készítésű ciprusi fülbevaló (VINSKI 1955, TafIV. 28) esetén, melynek nagygömbjén az altípusra jellemző, rombusz alakba rendezett granulációs minta található. 41 Ezüst köberakásosfölbevaló. Granulációs díszítésére a gátéri 244. sír csavart karikájú darabjában található a legjobb párhuzam (KADA 1905, 383. 3. Up.) 42 Kiss Gábor a csavartfölkarikájú, szórvány darabot közép avarnak határozza meg (KISS 1985,149-150). 43 PL Kecel-Körtefahegy (CS SÓS 1958,13), Gátér (KADA 1905,383, 4-5., 8. ábra), Kecskemét-Ballószög (SZABÓ 1939,185). A hengeres csüngőjűfülbevalók jól keltezhetőek a 7. század végére, 8. század elejére (GARAM 1980,164). 44 Pl Endrőd-Doboskert, ahol a kísérő leletek a kora avar kor jellegzetes tárgytípusai, de ott van a sírban a közép avar korra jellemző pénzutánzat is. Továbbá Tatabánya-Abógalla 75. sír, Tiszakécske-ÓbögA. sir, Váchartyán 2. sír, jellegzetes közép avar leletanyaggal. Lecsapott sarkú hasáb és kubooktaéder alakú gyöngyökkel pedig az alattyáni 81. sír.