A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

MÓD László: A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének megalakulása

művelési költség, amellyel homoki szőlőültetvényt lehetett kialakítani és fenntartani. Az érvek között tartották számon az olcsó, tömegesen előállított homoki borok szerepét a pálinkafogyasztás visszaszorításában. A szőlők telepítésével a korábban legelőként hasznosított „buckaföldek" értéke megnövekedett, ami a birtokosok számára többszörös jövedelmet hozott. Az egyesület megalakulásához kapcsolódóan megjelent kiadvány nem győzte hangsúlyozni azt, hogy a homoki szőlőkultúra már nem tekinthető jelentéktelen közgazdasági ágnak, hanem a hegyvidéki bortermeléssel egyenrangú tényezővé vált. A hazai ültetvények 52,99%-át alkották a homoktalajokon elhelyezkedő szőlők, amelyek Magyarország bortermésének 2/3-át szolgáltatták. A külföldön is kedveltté vált csemegeszőlő jórészt homokon termett, ugyanakkor kitűnő, alkoholban gazdag, zamatos borok készültek, amelyeket gyakran használtak külföldön a gyengébb minőségű hegyvidéki nedűk szesztartalmának növelésére.

1

6 Az egyesület az előzetes terveknek megfelelően 1910. szeptember 25-én délután fél egy órakor tartotta alakuló összejövetelét a városháza közgyűlési termében, amelyre az előkészítő bizottság nevében báró Gerliczy Ferenc,

1

7 Kelemen Béla, Gerle Imre valamint Bokor Pál

1

8 invitálta az érdekelteket. Az elnöke gróf Csekonics Endre, az ügyvezető elnöke pedig báró Gerliczy Ferenc lett, az alelnöki tisztséget pedig gróf Szapáry István, gróf Keglevich Gábor, Reök Iván illetve Bokor Pál töltötte be. A résztvevők tiszteletére szeptember 25-én este 8 órakor a szegedi színházban díszelőadást rendeztek, amelyen Almássy Endre elszavalta Sz. Szigethy Vilmos

1

9 „Üdvözlet" című versét, majd az „Obsitos" című darabot mutatták be. Az egyesület 1910 decemberében ténylegesen is megkezdte a működését, hiszen igazgatósági ülésre került sor illetve a tisztikar megválasztása is megtörtént. A szőlészeti-borászati kongresszus időpontjáig 520 személy kérte a felvételét, az aláírási ívek zömét azonban még nem küldték vissza. Az igazgatósági tagok között számos olyan szőlőbirtokost találunk, akik jelentős szerepet töltöttek be a homoki szőlőkultúra fejlesztésében. Említést érdemel közülük Ormódi Béla,

2

0 Várossy Gyula, Rohonczy Gedeon,

2

1 Szobonya Bertalan, Emanuel Sándor vagy éppen Kláber Mór.

2

2 A 16 Homoki Szőlősgazdák I. Országos Borászati Kongresszusának és ugyanakkor Szegeden tartandó Országos Szőlő- és Borkiállításnak ismertetése és szabályzatai. 1910. 17 Báró Gerliczy Ferenc (1859-1914) jogi és gazdasági tanulmányainak a befejezését követően vette át a deszki uradalom kezelését. 1907-ben választották meg a Szegedi Gazdasági Egyesület díszelnökévé, 1911-ben pedig Szeged város országgyűlési képviselője lett. Homoki Gazda 1914. július. 1. 18 Bokor Pál (1855-1944) városi tanácsnok a Szegedi Gazdasági Egyesület (1884-1900) titkári, majd elnöki tisztét is betöltötte. Alsótanyán rendelkezett szőlőbirtokkal. HABERMANN Gusztáv 1993. 34. 19 Szigethy Sz. Vilmos 1900-tól a Szegedi Naplónál dolgozott, de írásait a Szeged és Vidéke, a Szegedi Híradó és a Délmagyarország is közölte. 1903 és 1950 között Szegeden főlevéltárosként tevékenykedett. 20 Ormódi Béla (1831-1917) 1851-től élt Szegeden, ahol bankárként tevékenykedett. Közéleti szerepvállalása mellett Horgos-Királyhalmon illetve a mérgesi pusztán nagy kiterjedésű területeket parcellázott fel, amellyel hozzájárult a homoki szőlőkultúra kibontakozásához. HABERMANN Gusztáv 1993. 206. 21 Rohonczy Gida az 1879. évi árvíz idején helyettes kormánybiztosként tevékenykedett, amiért magasrangú elismerésben részesült. Birtoka 650 kat. holdra terjedt ki, ahol 100 kat. holdon termesztett 120 különböző fajtájú szőlőt. REISZIG Ede é.n. 549.; MARTON Andor é.n. 216. 22 Kláber Mór, soproni borkereskedő 1889-ben alapította meg szőlőgazdaságát 420 hektáron Kecskemét lajosmizsei határában. Rácz Sándor magyar királyi szőlészeti és borászati felügyelő irányításával épült ki a birtok, amelyen a hatalmas termésmennyiség feldolgozására alkalmas présház is kialakítottak. BENDE László 1920. 161-162. 8