A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

MÓD László: A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének megalakulása

számvizsgáló bizottság elnökének gróf Teleki Józsefet, tagjai közé pedig Juranovits Ferencet,

2

3 Landesberg Mórt és Lichtenegger Gyulát választották. Ezt követően a közgyűlés báró Gerliczy Ferenc indítványának köszönhetően az egyesület létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerző Gerle Imrét közfelkiáltással tiszteletbeli tagnak választotta, akit az ügyvezetői igazgatói tisztségre jelöltek.

2

4 AZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYAI, CÉLKITŰZÉSEI Az egyesületet megalakítani kívánó szőlősgazdák alapvető célként a homoki szőlőkultúra érdekeinek az országos képviseletét tűzték ki, ami meglehetősen sokféle feladat ellátást jelentette. Magában foglalta például a telepítési, a művelési eljárások illetve a szőlő- és borértékesítés figyelemmel kísérését, a szakoktatás és a borvásárok megszervezését, pinceszövetkezetek valamint borpincék létesítését. Az egyesület célkitűzései között szerepelt továbbá a homoki borvidékeken kongresszusok, kiállítások tartása, a védekező anyagok szövetkezeti úton történő beszerzése, havonta megjelenő szakfolyóirat kiadása, amely a gazdákat megfelelő tanácsokkal látja el. Az alapszabályok közé bekerült a szőlőműveléshez kapcsolódó háziipari tevékenység támogatása illetve tanfolyamok szervezése is. Az egyesület alapszabályzata háromféle tag között tett különbséget, amelyek közül az alapító jelzővel illetett kategóriába tartozók 200 korona összeggel támogatták a társulást. A rendes tagok évente 4 koronát fizettek két részletben, a tiszteleti tagságról pedig a közgyűlés döntött a jelöltek munkássága alapján. Utóbbiak tagdíjat nem fizettek, jóllehet az egyesület bármelyik tanácskozásán szavazati joggal rendelkeztek. A társulatnak tagja lehetett minden szőlőbirtokos, a homoki szőlőművelés iránt érdeklődő személy, egyesület, szövetkezet vagy részvénytársaság. A tagok ingyen juthattak hozzá a szervezet által kiadott szakfolyóirathoz, évkönyvhöz vagy más kiadványhoz, ugyanakkor részvételi díj fizetése nélkül illetve kedvezményesen vehettek részt a kiállításokon, vásárokon, versenyeken, felolvasásokon és előadásokon. Az egyesület az alapszabályok értelmében minden év első felében rendes, minden ötödik esztendőben pedig tisztújító közgyűlést tartott Szegeden. Rendkívüli alkalom összehívására is lehetőség kínálkozott, ha 50 tag írásban kérvényezte azt. Az alapszabályok meghatározták a rendes közgyűléseken napirendre kerülő témákat, melyek között az évi jelentés elfogadása, a pénztári zárszámadás illetve a költségirányzat átvizsgálása szerepelt. Foglalkozhatott a tagság a szabályzat megváltoztatásával is, az egyesület megszűnése kapcsán pedig a vagyonnal kapcsolatos ügyekkel. Napirendre kerülhetett minden olyan szőlészeti-borászati kérdés, amelyet az igazgatóság vagy valamelyik tag terjesztett be. A közgyűlésen érvényes határozatok akkor születhettek, amennyiben 30 tag részt vett az alkalmon. Szavazategyenlőség esetén az alelnök döntése számított mérvadónak. Amennyiben a közgyűlés nem volt határozatképes, akkor 15 napon belül újat hívtak össze. Az alapszabály kimondta, hogy minden tag személyesen vagy írásban felhatalmazott társa által gyakorolhatja jogait. 23 Juranovits Ferenc 1868-ban telepedett le Szegeden, ahol a vendéglátásban tevékenykedett. 1886ban megalapította a Tisza szállót, amelyet később részvénytársasággá alakított át. HABERMANN Gusztáv 1993. 131. 24 Szegedi Néplap 1910. október 2.2. 9