A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

MÓD László: A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének megalakulása

kon való részvételben, a borértékesítés fellendítésében illetve szakiskola alapításában is, amelyet 1901-től a magyar állam működtetett. Amerikai szőlőtelepet is létesített, amelynek a kiterjedése az 1910-es évekre elérte a 26 kat. holdat. Az egyesület választmányából több bizottság alakult, amelyek közül említést érdemel a kimérési, a kísérleti szőlőtelep, a vesszőkiosztó illetve a vincellér jelzővel illetett.

1

0 A filoxéravész újabb lendületet adott szinte az egész országban a szőlősgazdák önszerveződésének, melynek eredményeként sorra alakultak a kártevő elleni védekezést felvállaló egyesületek.

1

1 Somlón komolyabb kártételeket 1888-ban észleltek, aminek hatásaként Gróf Esterházy Ferenc kezdeményezése nyomán Devecserben létrejött a Nagy-Somlyó Egyesület. A19-20. század fordulóján érkezett el az ideje annak, hogy a szőlő- és bortermelők létrehozzák országos szinten is érdekvédelmi szervezetüket, amely 1902-ben „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete" néven alakult meg. AZ EGYESÜLET MEGALAKULÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Az előzmények 1909-re nyúlnak vissza, amikor a Szegedi Gazdasági Egyesület

12 programjába illesztette egy borászati kongresszus megszervezését valamint a társulás létrehozását. 1910. március 9-én az egyesület választmányi ülésén Gerle Imre

13 részletesen ismertette a rendezvény lebonyolításával kapcsolatos tervezetet. Az öszszejövetelen Drucker Jenő

1

4 a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületét képviselve támogatásáról biztosította a szervezőket.

1

5 1910 júliusában Gerle Imre vezetésével kongresszusi irodát hoztak létre Szegeden, amely a városházán, az egykori főispáni iroda helyiségében kapott helyet. Mind a korabeli sajtó, mind pedig az alkalomra megjelentetett kiadvány fontosnak tartotta kiemelni azt, hogy szemben a hegyvidéki szőlőbirtokosokkal, a homoktalajokon gazdálkodók nem rendelkeztek megfelelő képviselettel. A hegyi és a homoki szőlőgazdálkodás oly mértékben különbözött egymástól, hogy egy szervezet keretei között mindkettő érdekeit képtelenség lett volna érvényre juttatni. Mivel a homoki szőlőtermesztés a filoxéra pusztítása miatt Magyarország egyik legjelentősebb „közgazdasági ága" lett, ezért a szőlőbirtokosok joggal érezhették azt, hogy elérkezett az idő a változásra. A fejlesztés mellett szólt a viszonylag kicsi befektetés és az alacsony 10 LIMBACHER Frigyes-PóscH Károly 1913. 76-80. 11 Az első önkéntes alapon szerveződő egyletek az 1860-as években Franciaországban jöttek létre. BECK Tibor 2005. 80-81. 12 A Szegedi Gazdasági Egyesület Pálfy Ferencnek, a város polgármesterének az elnöklete alatt jött létre 1880-ban, majd egy év elteltével különböző szakbizottságai alakultak, amelyek közül a szőlészeti és borászati csoport oltási tanfolyamokat illetve borkiállításokat is szervezett. Bognár Mátyás 1933. 3., 11. 13 Gerle Imre 1885-ben érettségizett Szegeden a kegyesrendi gimnáziumban, majd jogi tanulmányainak a befejezését követően joggyakornokként tevékenykedett a szegedi királyi törvényszéken. Később önálló irodát nyitott. Nemcsak a Szegedi Gazdasági Egyesület titkári tisztségét töltötte be, hanem vezette a Szeged-Alsótanyai Mezőgazdasági Egyesületet is. MÁRKINÉ BÓKA Zita 2001. 75. 14 Drucker Jenő (1866-1926) 1897-ben lett a Borászati Lapok szerkesztője, amelynek közel három évtizeden keresztül az egyik meghatározó egyéniségének számított. Az 1901-ben megalakított Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének az ügyvezető igazgatói, később pedig az alelnöki tisztségét töltötte be. Számos konferenciát, bemutatót szervezett, amelyek közül kiemelkedik az 1905. évi tátralomnici nemzetközi csemegeszőlő- és borkiállítás. PINTÉR János 1987a. 453-454. 15 Szegedi Néplap 1910. március 13. 1. 7