A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
HORVÁTH Csaba: A szociáldemokraták és a bolsevikok viszonya az 1918-19-es polgári kísérlet alatt
gását összhangba kell hozni a szociáldemokrata felfogással", mivel „együtt akarunk haladni a szociáldemokratákkal". 6 7 A koalíciós partnerekkel való viszony romlását, a kormányzati szerepvállalás értékének egyre jelentősebb bírálatát érezhetjük ki, hogy bár a Népszava beszámol az eseményekről, de éppen a kisgazdák részéről elhangzó, a közös politikai szövetségre irányuló sorokat nem ismertette. 6 8 Az események egyértelműen jelezték, hogy megnőtt a januári kompromisszumból kiábrándultak súlya, hiszen a pártvezetés és a Népszava gyakorlatilag válasz nélkül hagyta a kisgazda - szociáldemokrata szövetség elvi felvetését. A Munkástanács március 7.-i vitájában elfogadták az államosítás megkezdésének programját, Varga Jenő javaslata egyhangú támogatást szerzett, valamint bírálatok érték a miniszteri posztokat betöltő vezetőket. 6 9 Mind a munkástanácsban, mind a párt szervezeteiben azon álláspont erősödött meg, hogy a koalíciós viszonyok ellehetetlenítik a szociáldemokrata program megvalósítását. A korábban megkötött politikai kompromisszumokat kudarcként élték meg, amelyek nem hoztak érdemi eredményeket. A választásokra is készülődve napirendre került a munkásmozgalom évtizedes harcaiban, konfliktusaiban, vitáiban kibontakozó program megvalósításának kérdése, ismét napirendre kerül az önálló kormány gondolata. A pártvezetés egy része ódzkodott a párt- és szakszervezetben egyre népszerűbb önálló kormányzás gondolatától, de nem tudott ellene hatékonyan fellépni. A korábban ebben a kérdésben ingadozást mutatók közül is egyre többen fogadták el elvi lehetőségként. A másodvonalban, a pártvezetés hátországában a közeljövő alapelveit illetően felülkerekedett a szocialista átalakítások megkezdésének igénye, elfogadottá vált, hogy ezt csak önálló szociáldemokrata vezetés mellett lehet végrehajtani. Ugyanakkor ennek formáját illetően megmaradtak a polgári kormányzati rendszer alapján, a proletárdiktatúra kérdését megkerülték, továbbra sem vélték kivitelezhetőnek. A választásokra készülődve célként a szociáldemokrata győzelmet jelölték meg, ehhez ugyanakkor szükségesnek tartották, hogy a közigazgatás felett a párt szerezze meg a teljes kontroll lehetőségét. A közigazgatás ellenőrzésének ennyire élesen felmerülő problémája a dualizmus korrupt és diszkriminatív választási gyakorlatával függött össze. A szociáldemokraták bizalmatlansággal, gyanakvással éltek a választási gyakorlattal szemben. Egyes radikális hangok az esetleges kedvezőtlenebb választási eredmények esetére a választási eredmény figyelmen kívül hagyására tettek utalást. Ezen elgondolás elteijedtségét nehéz meghatározni, mindenesetre egyik hangadója révén a pártvezetés magas szintjén is jelentkezett, éles vitát kiváltva Pogány és Buchinger között. 7 0 Továbbra is élt azon elgondolás, hogy szociáldemokrata kormányzás és a szocializálási program megkezdése csak a munkásegység megvalósulásával lehet eredményes, ez gyakorlatban a bolsevikokkal való tárgyalás szükségességét jelentette. 67 Az Újság február 25. idézi Kávássy Sándor: Nagyatádi Szabó István mint Népgazdasági miniszter. In Nagyatádi Szabó István emlékkönyv 1863-1924. Magyar Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1995. 90-91. o. 68 SIPOS : A pártok és a földreform. 192. o. 69 Népszava, március 8. A munkástanács ülése 70 BUCHINGER : Tanúvallomás. 124. o. 151
