A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

HORVÁTH Csaba: A szociáldemokraták és a bolsevikok viszonya az 1918-19-es polgári kísérlet alatt

lidálta a bolsevikok pozícióit is, mivel egyértelműnek látszott, hogy a magyarországi szociáldemokraták nem fognak elmenni a végsőkig a bolsevikokkal szemben. „MINDEN PÁRT, MELY NEM ÁLL NYÍLTAN A DIKTATÚRA KÖVETELÉSE MELLÉ, AZ AZ ELLENFORRADALMAT SZOLGÁLJA"

4

5 A SZOCIÁLDEMOKRATÁK ÉS A KOMMUNISTÁK KÖZÖTTI VISZONY ALAKULÁSA A BERINKEY-KORMÁNY ALATT. A Berinkey Dénes vezetésével felálló új kormányban a szociáldemokraták növelték befolyásukat, ami legfontosabb, hogy megkapták a hadügyi tárcát, melyet Böhm tölthetett be. A kormányválság után felállt új kabinetben átrendeződött a kormány politikai háttere. A szociáldemokraták térnyerése mellett fontos változás volt, hogy a Károlyi-kormány gerincét adó, leegyszerűsítve Károlyi-pártnak nevezett régi függetlenségi politikai csoport szétszakadt, gyakorlatilag megszűnt létezni. A Berinkey-kormány mögött tulajdonképpen Károlyi szűk támogatói körének maradványa maradt, különösebb szervezeti háttér nélkül. A kormányban a „polgári erők" helyét a Kisgazdapárt váltotta fel, amellyel a parasztság politikai képviselete jelent meg. A szakirodalomban a szociáldemokrata jobboldal és centrum előretöréseként, ezzel párhuzamosan a balszárny visszaszorulásának írták le a folyamatot, miközben maga Hajdú Tibor mutatott rá, hogy a közigazgatásban számos főispáni posztot szerzett meg a párt, és ezek legtöbbje az ún. balszárnyhoz került.

4

6 Ezen ellentmondás rávilágít a megközelítés problematikusságára, minthogy a központi pártvezetés jóváhagyását feltételező kinevezések megkérdőjelezik a mozgalmon belüli erőviszonyokra vonatkozó leegyszerűsítéseket. Február elején került sor a nemzetközi szociáldemokrata pártok küldötteinek berni tárgyalására, amelyen a magyarországi szociáldemokraták is képviseltették magukat. A nemzetközi találkozón nem lehetett megkerülni a bolsevizmus programjáról szóló vitát, a szociáldemokrata mozgalomnak állást kellett foglalnia a bolsevizmushoz való viszony kérdésében. A magyar küldöttség egyik vezetője, Buchinger kiemeli, hogy a találkozón kidomborították, hogy a „szocializmus, melyért mi harcolunk, csak demokratikus szellemű lehet és csak demokratikus lehet gyakorlati politikája is".

4

7 A nemzetközi tanácskozáson részt vett Kunfi Zsigmond is, aki szavazatával támogatta a demokrácia és diktatúra kérdésében a meghozott határozatott, mely egyértelműen a demokratikus formák elfogadása mellett foglalt állást.

4

8 Ugyanakkor a nemzetközi munkástörvényhozásról szóló vitában nagyon lényeges dolgokat fogalmazott meg a kialakult helyzettel kapcsolatban. Leszögezte, hogy a munkásosztály követelései időszerűek, melyek túlmutatnak az egyszerű reformoknál, hiszen „nemcsak a szociálpolitikai szervezeteket fogják érinteni, hanem a kapitalista társadalom egész struktúráját".

4

9 Kunfi világos álláspontja és határozati szavazata a magyarországi szervezett munkásság akkori vezetésének eszméjét közvetíti, mely egyszerre jelentette a demokrati45 Vörös Újság, 1919. február 13. Hogyan kell kivégezni az ellenforradalmat? 46 HAJDÚ: A polgári demokratikus forradalom. 268-269. és 277-279. o. 47 BUCHINGER Manó: Tanúvallomás. Az októberi forradalom katasztrófa. Népszava Könyvkiadó Bp., 1936. 113.0. 48 Határozat a demokráciáról és a diktatúráról. Közli: BÉKI Ernő: A szociáldemokrácia az első világháború után. A berni nemzetközi szocialista- és munkás konferencia. (1919. február 3.-10.) 384-386. o. 49 BÉKI: i. m. 349-350. o. 147