A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
MÓD László: A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének megalakulása
Az elnökséget (elnök, helyettes elnök, 4 alelnök) illetve az igazgatóságot (elnökség, 30 tag, alosztályok elnökei) öt év időtartamra a tagok a tisztújító közgyűlésen választották meg. Az elnök feladatköre nemcsak a szervezet képviseletére szorítkozott, hanem a közgyűlések és az igazgatósági ülések összehívására is kiterjedt. Felügyelte ezen kívül az alapszabályok betartását, valamint figyelemmel kísérte az egyesület vagyonának, ügy- illetve könyvvitelének a kezelését. Helyettese az ügyvezető elnök volt, akinek a hatásköre megegyezett a felettesével. Mindkettőjük feladatát akadályoztatásuk esetén az alelnökök látták el. Az alapszabály kimondta, hogy a közgyűlés az igazgatóság indítványára díszelnököket is választhatott. Utóbbi látta el az egyesület működésével kapcsolatos teendőket vagyis kezelte a szervezet vagyonát és ellenőrizte a tisztikar tevékenységét. A közgyűlés elé tervezetet, költségelőirányzatot, évi jelentést, munkaprogramot terjeszthetett be. Az igazgatóság vette fel vagy utasította viszsza a jelentkezőket, évente pedig négy alkalommal ülést tartott. Saját tagjaiból szakbizottságot alakíthatott, amely különböző feladatok ellátását végezte. Egy-egy borvidéken vagy szőlőtermesztő településen lehetőség nyílt alosztályok megalakítására is, amelyek helyi ügyekben önállóan intézkedhettek, a kormánnyal és a közhatóságokkal azonban csak az igazgatóságon keresztül érintkezhettek. Egyfajta véleményező szervként is működhettek. Az alosztályok ügyrendjét az igazgatóság állapította meg, amely kötelező érvénnyel bírt. Az alapszabályzat V. fejezete az egyesület vagyonáról is részletesen rendelkezett, amelynek sorsáról csak a közgyűlés hozhatott határozatot. Az egyesület feloszlatásáról olyan közgyűlés dönthetett, amelyen a tagok legalább kétharmada megjelent vagy megbízottal képviseltette magát, és a szavazatok kétharmada a megszűnés mellett foglalt állást. A HOMOKI SZŐLŐSGAZDÁK ELSŐ ORSZÁGOS BORÁSZATI KONGRESSZUSA 1910. szeptember 25-én vette kezdetét a szegedi városháza közgyűlési termében az első országos homoki szőlészeti és borászati kongresszus, amely az alkalomra megjelentetett kiadvány szerint a következő célt tűzte maga elé: ,J\íagyarország homokvidéki szőlőmivelőinek és illetve a szőlőmivelés és borászat iránt érdeklődő egyéneknek módot adni arra, hogy összejöhessenek közös érdekű dolgaikat, szőlészeti és borászati szakkérdéseiket megvitathassák, azokban állást foglalhassanak s határozati javaslataikat az illetékes közhatóságok elé terjeszthessék ," 2 5 A kongresszuson a korszak országos szinten is elismert szakemberei tartottak előadásokat a homoki szőlőtermesztés aktuális, a szőlőbirtokosokat érintő kérdéseiről, amelyek főként a kártevők elleni védekezés, a borkezelés és az értékesítés problémáira vonatkoztak. Csak olyan személy tarthatott beszámolót, akit az előkészítő bizottság a feladatra felkért vagy akinek a jelentkezését elfogadta. Az előadások kivonatát 1910. szeptember 10-ig kellett eljuttatni Szegedre, hogy az érdeklődők nyomtatott formában is kezükbe vehessék azokat a tanácskozáson. Egy-egy előadó 30 percnél tovább nem beszélhetett, a hozzászólók pedig akkor léphették túl a 10 percet a vita során, amennyiben a kongresszus tagjainak a többsége ehhez hozzájárult. Egy-egy előadással kapcsolatban egy alkalommal lehetett a résztvevőknek véleményt nyilvánítani. 25 Homoki Szőlősgazdák I. Országos Borászati Kongresszusának és ugyanakkor Szegeden tartandó Országos Szőlő- és Borkiállításnak ismertetése és szabályzatai 1910. 19. 10
