A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

MÓD László: A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesületének megalakulása

Drucker Jenő, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének az igazgatója előadása végén határozati javaslatokat is előterjesztett, amelyek a boritaladó eltörlésére illetve csökkentésére, a szőlőtelepítések szabályozására, városházi borpincék valamint pinceszövetkezetek létesítésére vonatkoztak. Sóvári Schneider Sándor (Országos Kereskedelmi Múzeum) a borkereskedelem és a bortermelés kérdéseit boncolgatta, miközben kitért az ausztriai kivitel fokozására, amely megítélése szerint típusborokat készítő „termelő szövetkezetek" révén valósítható meg. Gerle Imre előadásában a homoki szőlősgazdák szervezkedéséről szólt, az általa összeállított memorandumot az intéző bizottság 20 000 példányban nyomtatta ki, és küldte szét az érintettek számára. Kecskeméthy Géza szőlészeti-borászati felügyelő, a kecskeméti állami szőlőtelep és vincellériskola igazgatója a homoki csemegeszőlő-termesztés, a termés csomagolásának, szállításának és értékesítésének a kérdéseivel ismertette meg a kongresszus résztvevőit. Istvánffi Gyula,

2

6 egyetemi nyilvános rendes tanár a „szőlőgombák" betegségeiről valamint az ellenük alkalmazható védekezési eljárásokról nyújtott áttekintést. Eveken keresztül tanulmányozta a peronoszpórát, ami a homoki szőlőültetvények számára olyan veszedelmessé vált, mint a hegyi szőlőkben a filoxéra. Jablonowski József, a rovartani állomás igazgatója a szőlőmolyról tartott előadást, amelyben a kártevő elleni védekezésre is kitért. Pettenkoffer Sándor

2

7 a szüreteléséről és a borkezelésről beszélt az érdeklődőknek, ami azért számított fontosnak, mivel a homoki borok tartóssága terén nagyon sok probléma mutatkozott. A borászati kongreszszusra 399 tag jelentkezett, akiknek a döntő többsége részt is vett az eseményen. A tanácskozás lebonyolítását a tagok közül választott tisztségviselők, bizottságok végezték. A védnökséget gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszter vállalta fel, gróf Csekonics Endre, báró Gerliczy Ferenc és dr. Lázár György pedig díszelnöki feladatokat láttak el. Gerle Imrét főtitkárnak választották. Az elnökséget Bokor Pál ügyvezető elnök vezette, akivel együtt 20 tagot számlált a testület. A hét titkáron kívül két jegyző, Liszkay Lóránd és Simkó Elemér vett részt a kongresszus lebonyolításában. SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI KIÁLLÍTÁS A kongresszus mellett egy másik rendezvény is kapcsolódott az egyesület megalakulásához, ami a homoki szőlőművelés állapotát igyekezett bemutatni.

2

8 A hegyvidéki szőlőbirtokosoknak is lehetőségük nyílt a megjelenésre, ám a boraikat a zsűri külön bírálta. A szervezők arra törekedtek, hogy egy-egy település szőlő- illetve bortermelői együtt, egy csoportban mutatkozzanak be. Ennek megfelelően például a helyi szőlőbirtokosok a „Szegedi borvidék kiállítása" nevet viselő egységben jelentek meg. Borvásárt is rendeztek ekkor, amire ausztriai és magyarországi kereskedőket hívtak meg azért, hogy népszerűsítsék a homoki borokat, és elősegítsék értékesítésüket. 26 Istvánffi Gyulát (1860-1930) 1897-ben bízta meg a földművelésügyi miniszter a Szőlészeti Kísérleti Állomás vezetésével. Igazgatói munkája mellett jelentős kutatási eredményeket ért el, amelyek elsősorban a szőlő fakórothadására, a szürkepenészre illetve a peronoszpórára vonatkoztak. ERMÉNYI Magdolna, R 1988b. 24-27. 27 Pettenkoffer Sándor (1868-1946) a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam elvégzése után 1897től kezdett a borászat fejlesztése iránt intenzíven érdeklődni. 1915-től a budafoki iskola igazgatója lett, aki számos népszerűvé vált szakkönyvet írt. ERMÉNYI Magdolna, P. 1988a. 731-734. 28 Akiállításról lásd részletesen: MÓD László 2011. 93-130. 11