A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

MIKLÓS Péter: A Kecskeméti Lapok a koalíciós években (1944-1949)

tást. Elsősorban azonban a munkáspártok tevékenységéről közölt írásokat, s az újság szociáldemokrata elkötelezettségét az is mutatja, hogy több vezércikket közöltek Hajnal József

6 és Farkas Viktor

7 szociáldemokrata politikusok. 1945 februárjában a fejlécben alcímként megjelent: A Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus lapja. A lap szerkesztője Homoki József

8 volt, főmunkatársai pedig Rázsó Ernő

9 és Sima Ferenc

1

0 (aki egyben a kecskeméti II. számú igazolóbizottság elnöke is volt).

1

1 A Kecskeméti Lapok a koalíciós években betöltött helyi közvélemény-formáló szerepére példa, hogy 1945. április 29-én Hirsch József városi intéző levelet írt a nemzeti bizottságnak, amelyben az újság egyik cikkére utalt. „A Kecskeméti Lapok 33. számában

1

2 közlemény jelent meg, melyben »Elmaradt fizetésüket sürgetik a közalkalmazottak« címmel egy rég aktuális kérdést tárgyalt a cikkíró. Épp a »Mai nap« 1945. ápr. 27-i számában ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik, a cím azonban egész másképp hangzik: »A fővárosi tisztviselők fizetése 100-300%-kal emelkedik!« Különös a két cikknek egybevetése és annál különösebb, mert sokkal többet szenvedett a bombázás által és alig egy-két hónapja szabadult fel a német 1 Q járom alól." Levelében Hirsch arra kérte a város vezetését, hogy „mindent tegyen meg a köztisztviselők érdekében" és az elhagyott, illetve a város tulajdonába került „használati tárgyak és egyéb ingóságok olcsó áron a köztisztviselők között kiosztásra kerüljenek".

1

4 1945. április 30-án a Polgári Demokrata Párt helyi vezetői — Reiszmann Gyula és Nagy László — javasolták a Kecskeméti Nemzeti Bizottságnak, hogy a testület a Kecskeméti Lapoknak biztosított támogatás tíz százalékát csoportosítsa át és fordítsa „a deportáltak, vagy egyéb nagyon rászorulók javára".

1

5 Az indítványt a nemzeti bizottság elfogadta. A polgári demokraták fontosnak érezték a helyi sajtóval való kapcsolattartást. Ezt már csak az is indokolttá tette, hogy a PDP-nek sem túl nagy társadalmi bázisa, sem önálló sajtója nem volt Kecskeméten. Mivel azonban a novemberi parlamenti választások előtt a politikai szervezet jelen kívánt lenni a helyi orgánumban, javasolta a nemzeti bizottságnak, hogy annak ülésére — a függetlenségi frontban tömörült pártokkal való kapcsolat tisztására — hívják meg a Kecskeméti Lapok főszerkesztőjét, Homoki Józsefet is.

1

6 6 KL, 1945. január 21. és KL, 1945. február 8. 7 KL, 1945. január 28. és KL, 1945. február 4. 8 Homoki József (1900-1967) újságíró. A kecskeméti piarista gimnáziumban érettségizett, majd jogot tanult. Az 1920-as évektől a Kecskeméti Lapok újságírója volt. Az 1950-es években könyvelőként dolgozott. 1956-os tevékenysége miatt a megtorlás időszakában elhurcolták és többé nem kapott munkát, rokkant nyugdíjba kényszerült. 1945 februárja és 1949 áprilisa közt, majd 1956 novemberében a Kecskeméti Lapok felelős szerkesztője. 9 Rázsó Ernő 1945 februárjától májusáig volt a Kecskeméti Lapok főmunkatársa. 10 Sima Ferenc 1945 februárjában és márciusában a Kecskeméti Lapok főmunkatársa. 11 KL, 1945. február 25. 12 KL, 1945. április 29. 13 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára. A Kecskeméti Nemzeti Bizottság iratai. XVII. 46. 1944-1949. (a továbbiakban: BKMÖL XVII. 46.) 18. doboz 61/1945. április 30. 14 BKMÖL XVII. 46. 18. doboz 61/1945. áprüis 30. 15 BKMÖL XVII. 46. 18. doboz 61/1945. áprüis 30. 16 BKMÖL XVII. 46. 18. doboz 185/1945. július 24. 399