A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

MIKLÓS Péter: A Kecskeméti Lapok a koalíciós években (1944-1949)

Sima Ferenc 1945. május 31-én levélben a lapot kiadó Kecskeméti Nemzeti Bizottsághoz fordult. Ebben leírta, hogy Tóth László polgármester kinevezte a lap főmunkatársává, kéthavi (áprilisi és májusi) fizetését azonban nem kapta meg. „Januári és februári munkámért 800 P-t kaptam, azzal, hogy ezentúl havi 800 pengő a fizetésem. Márciusi munkámért április elsején megkaptam a fizetésemet, munkakörömet áprilisban is elláttam, azonban május elsején a fizetésemet /április hóra/ nem kaptam meg. Május másodikán internáltak, ezt a Belügyminiszter május 29-én feloldotta, miáltal főmunkatársi munkaköröm ellátásának gyakorlati akadálya megszűnt. Mint főmunkatárs a lapon fel voltam tüntetve. Április végén nevemet a lapról levették, majd hamarosan Hajdú Ernő neve került helyettem a 1 7 lapra főmunkatársi minőségben." A Kecskeméti Nemzeti Bizottság 1945. június 1-jei ülésének 289/1945. számú napirendi pontja „Sima Ferenc kérelme nyomdától való fizetése kiutalása és a Kecskeméti Lapoknál főmunkatársként alkalmazása" volt. A testület a következő döntés hozta. „A Nemzeti Bizottság felhívja Tóth László nyomdaigazgatót, hogy jogi ember meghallgatása után intézkedjék Sima Ferenc törvény szerint járó fizetésének mielőbbi kiutalása kérdésében és egyúttal kijelenti, hogy Sima Ferencet 1 ft nem kívánja főmunkatársként tovább a lapnál alkalmazni." A nemzeti bizottság erről 1945. június 14-én értesítette Tóth László nyomdaigazgatót, a város polgár19 mesteret. 1945 márciusára a hetente kétszer megjelenő Kecskeméti Lapokból előbb az egyik szám, később mindkettő nyolcoldalas volt. 1945 tavaszára a közigazgatás, a rendvédelem, az oktatás helyreállt és újraindult az ország keleti és középső — a szovjet Vörös Hadsereg által megszállt — részén (a háború az ország nyugati területén és Európa nyugati részén azonban még tartott). A kecskeméti polgárok legnagyobb szükséglete és hiánycikke az élelmiszer volt. A Kecskeméti Lapok hirdetői között volt, aki fehérneműt vagy cipőt ajánlott cukorért. „Fehérneműt, cérnát, cipőt adok cukorért. Cím a kiadóhivatalban d[él]. e[lőtt]. 10-11 között." Az élelmiszerkereskedők is megkezdték tevékenységüket, ami a város külterületein és a környékbeli tanyákon élő termelőknek újabb és nagyobb piacot jelentett. „Kelkáposztát, zellert, sárgarépát, karalábét, céklát, mindennemű zöldséget állandóan vásárolunk. Élelmiszerház, Fuchs sarok" A háborús pusztításban és forgatagban sokan messze kerültek otthonuktól, vagy elpusztult a házuk, ezért lakást kerestek. „Lakást keresek kevesebb munkáért. Cím: Zsinór u[tca]. 9."

2

0 A legfontosabb azonban az ember volt a kecskeméti újságban hirdetők számára is. Sokan eltűnt hozzátartozóikat keresték a lap hasábjain, vagy valakit, aki hírt tud adni rokonukról. Legtöbben házastársukat vagy gyermeküket szerették volna megtalálni. Sokuknak sikerült is hírt kapni vagy a kapcsolatot fölvenni a Kecskeméti Lapokban megjelent hirdetésük eredményeként. „Fehér Lászlót keresi fele17 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzati Levéltára. Tóth László (1895-1964) kecskeméti polgármester iratai. XIV. 55. (a továbbiakban: BKMÖL XIV. 55.) 2. doboz 2. tétel 2. dosszié 18 BKMÖL XIV. 55. 2. doboz 2. tétel 2. dosszié 19 Vö. BKMÖL XVII. 46. 18. doboz 146/1945. július 6. és BKMÖL XVII. 46. 18. doboz 185/1945. július 24. 20 KL, 1945. március 15. 400