A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
KAKUCS Lajos: Temesvár városának régi pecsétjei
rencrendiek kolostorának pincéjében őrizték. Természetesen, hogy a város lakósága úgy tudta, hogy a Bécsi Természettudományi Kabinet gyűjtemény lett a Bega parti városba menekítve. A francia veszély csökkenése után a császári hatóságok leszerelték az idősebb gárdistákat. Egy 1811-ből származó statisztika szerint Temesváron 1.374 polgár állt fegyver alatt. A fél század lovas és 8 század gyalogos egységeknek 184 tagú tiszti állománya és 24 zenésze volt. Tiszti állomány megoszlása- 4 törzs, 12 fő és 138 altisztből állt. 5 3 A francia veszedelem elhárítása után, Temesváron — bizonyos formákban továbbra is fennmaradtak a nemzetiségi alapon szervezett polgári fegyveres alakulatok. Szentkláray Jenő tudósítása szerint, Temesvár város felszabadulásának 100 éves évfordulójának ünnepén 1816 október 13-án, a káptalani téren, a helyőrség katonái mellett ott állt a ... „ két polgárhad; egyikben a katolikusok, másikban a görög nem egyesültek díszelegvén". 5 4 A Temesvári Bánsági Múzeum tulajdonában őrzik a temesvári szabad királyi város, Polgári Lovas Hadának (Bürgerliche Cavallerie Corps) 1822-ből származó viselkedési szabályzatát. A lovas had névsorát is tartalmazó keményfedelű füzetben három színes rajz mutatja be a polgári lovasság tisztjének, gárdistájának és kürtősének egyenruháját. Első ismert székhelye a temesvári lövészegyletnek a Józsefvárosban az egykori Hunyadi utca 20 szám alatt létezett. 1886-ban, ennek a háznak a tulajdonosa, az a Weisz Hugo nevezetű polgár volt, ki a Történelmi és Régészeti Múzeumtársulatnak egy 174 cm átmérőjű és 8 cm vastag emlékmárványlapot ajándékozott , melynek felirata: „Dem schätzbaren Beförderer dieser Anstalt, Johann Schimtso gewidmet von der Schützen -Gesellschaft 1823„. A múzeum egyesület választr mányi gyűlésének jegyzőkönyve szerint 1823-ig ezen a helyen állott az egylet székháza és lő csarnoka. ( Később a márványlap nyomtalanul eltűnt) 1837 — 1859 között az egylet a Pasa kútjánál lévő vendéglőt és kertet bérelte, melynek előző használói között a Mercy tábornok és utódjai voltak, majd 1859 — 1881 között a Józsefvárosi állomás háta mögött fekvő csinos parkba rendezte be céllövöldéjét. 1881-tol, feloszlásáig az egylet székhelye és céllövöldéje a mai C.F.R. Sporttelep és a Bega jobb partján a Román Ortodox Székesegyház háta mögötti területen volt. 5 5 Itt épült fel 1887-ben a Reiter Ede építész által tervezett lövölde és az egylet székháza. Felavatása a több mint 17.000 forint értékű épületnek ugyanaz év szeptember 9-én, egy versennyel egybekötött ünnepélyen volt. 5 6 1895-ben az egyesület, a „Temesvári Polgári Lövésztársulat" név alatt volt bejeid gyezve. Itt kell megjegyeznünk, hogy a temesvári régi lövészegyletek, 1848 márciusában beszüntették tevékenységüket és az akkor alakult Temesvári Nemzeti 53 MOLNÁR 1992, 118-119. 54 SZENTKLÁRAY, Száz év . 55 BARÁT Ármin: Közművelődési és humanisztikus egyletek, In: Brauer Armin: Helyrajzi emlékmű a Magyar orvosok és természetvizsgálók 1886 évi augusztus 22-től 26-ig Buziás-Temesvárott megtartott XXIII. Vándorgyűlésére. Temesvár 1886. 56 MlLLEKER, Felix: Kulturgeschichte der Deutschen im Banat. Wrschatz, 1930, 115. 57 Magyarországi Egyesületek Adatbázisa. Készítették: Dr. Soós László, P. Szigetváry Éva. Laki Katalin. Magyar Országos Levéltár, 2005. 478
