A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

KAKUCS Lajos: Temesvár városának régi pecsétjei

A TEMESVÁRI ÁRVASZÉK PECSÉTNYOMÓI Amint láttuk az 1718-ban alakult német magisztrátus hatáskörében tartozott a városi árvák gondozásának az ügye is. Valószínű, hogy ennek a szervnek a tulajdonát képezte a 18. század második részéből származó pecsétnyomó. A 48 mm átmérőjű nyomólap és ennek 105 mm hosszú nyolcszögletű nyele fémből készült. A nyomólap széle nagyon rongált, következik a német nyelvű felirat: „POV. DIR: D. VERSORGUNGS ANSTALT FUR. FOORTERE IHRE WITWEN u. WAISEN.„ A qq mező közepén az Isten szeme és a belőle kiinduló sugarak láthatók. A régi múzeumi leltár 126 számában található bejegyzés, egy a Mehalában talált pecsétnyomóról tudósít. Az 1876 novemberi választmányi gyűlés jegyzőkönyve szerint egy Susick Mihály helybeli ügyvéd ajándékozta a társulatnak egy a Mehalában talált pecsétnyomót, melynek felirata az árvák és özvegyek gyámszékére utal. A TEMESVÁRI ÁRVASZÉK PECSÉTNYOMÓJA A 31 x 33 mm átmérőjű nyomólap és ennek 62 mm hosszú nyelve fémből készült. Hogy ez a pecsétnyomó 1782 után készült azt a német nyelvű felirata: „WAISENAMT DER KÖNIG. FEYSTADT TEMESVÁR,,- mellett a nyomólap mezejének díszítése bizonyítja. Ez a díszítés kisebb változtatással megegyezik a szabad királyi város már ismertetett pecsétnyomójával. Különbség abban áll, hogy itten hiányoznak a díszítő barokk elemek, a városnak csak három tornya látszik.

4

0 TEMESVÁR GYÁRKÜLVÁROS IZRAELITA HITKÖZSÉGÉNEK PECSÉTNYOMÓJA (9. kép) A 34 mm átmérőjű nyomólap és a 48 mm hosszú nyelv rézből készült. Az egyszerű kivitelezésű lap felirata: „TEMESVÁR GYÁR KÜLVÁROSI ANT. OERTODOX. IZR * HITKÖZSÉG PECSÉTJE,,. A nyomólap mezejének közepén két oroszlán fogja közre a Dávid csillagot. Amint láttuk a bánsági hatóságok által 1776-ban kibocsátott „zsidó rendtartás" megszüntette a belvárosi és gyárvárosi hitközségeket. 1814-bern a gyárvárosi askenáz és szefárd zsidók külön — külön imaházzal rendelkeztek. 1842-ben a két csoport a város vezetőségétől kapott hitel segítségével elkezdték imaházaik bővítését. Ezek a munkálatok 1848-ban fejeződtek be. A gyárvárosi ortodox zsidó hitközség 1899-ben építette fel a ma is fennálló mór stüusú imaházát. A fenti pecsét, amint a felirata is mutatja a gyárvárosi ortodox hitközségéé volt.

4

1 39 A Temesvári Bánsági Múzeum Történelmi Részlege. 40 A Temesvári Bánsági Múzeum Történelmi Részlege. 41 POPESCU 2007, 148-149. és A Temesvári Bánsági Múzeum Történelmi Részlege. 475