A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

KAKUCS Lajos: Temesvár városának régi pecsétjei

A TEMESVÁRI POLGÁRI LÖVÉSZEGYLET PECSÉTNYOMÓI (10. kép) Az eddigi ismert szakirodalomban nem találtunk utalást arra, hogy a török uralom alatt Temesváron, az ugyanabból az időben Aradon ismert illír katonai segédcsapat létezett. Az osztrák uralom első évtizedeiből sincs konkrét utalás arra, hogy Temesvár polgárai lövészegyleteket alapítottak volna. Valószínű, hogy csak az 1737-39. évek osztrák- török háborúk és a törökökkel szövetkező bánsági román lakosság lázadása következtében kialakult katonai helyzet nyomása alatt engedélyezte a Bánsági Katonai Kormányzat a polgári felfegyverzett alakulatok alapítását. Ezekhez tartozott az a temesvári szerb polgárokból verbuvált 70 tagú önkéntes alakulat, mely 1738-ban részt vett a törökökkel szövetkezett román fel49 kelők elleni büntető hadjáratba. Felix Milleker tudósítása szerint, 1739 januárjában, temesvári szerb, német és magyar polgárokból álló had vett részt a Versec környéki harcokban.

4

3 Valószínű, hogy a háború befejezése után ezek a polgári felfegyverzett csoportok, mint lövészegyletek folytatták tevékenységüket. Az első írásos emlékét egy temesvári polgári lövészegyletnek 1743-bol ismerjük, amikor a városban egy a polgári lövészegylet székhelyeként működő vendéglő volt említve.

4

4 Valószínű, hogy ez az egylet az 1737-39 években a Versec környéki harcokban, az ottani fellázadt és a török katonasággal együttműködő román lakosság ellen kivonult önkéntesekből alakult.

4

5 1743-után nincsenek adataink a temesvári lövészegyletek tevékenységéről. Hogy ezek valószínű, hogy nemzetiségi alapon szervezett, felfegyverzett polgári had formájában továbbra is fennállottak, azt bizonyítja az a tény, hogy 1779 május 22-én, a Temes megye felállítása alkalmával Temesváron rendezett ünnepélyen a székesegyház előtt, szemben a császári katonasággal fel voltak állítva a polgári hadak is.

4

6 A polgári fegyveres csoportok szervezésében új fejezetett nyitott Temesvár szabad királyi városok sorába való emelése. II. József császár által 1781. december 21-én aláirt kiváltságlevél 10 pontja szerint: „ A város polgársága háborús és más veszedelmes körülmények között hűséges egyetértésben legyen a katonai parancsnoksággal, a vár előre nem látott szükségében, a politikai hatóságok utasításai szerint, fegyverrel is védelmezze az erősséget; hiúsítsa meg az ellene támadó fondorlatokat, ártalmas terveket és jelentse föl a titkos cselvetéseket".

4

1 A város ideiglenes vezetősége, élén Peter Delpondio polgármesterrel, 1782. július 22-én tartott értekezletén elhatározta, hogy „Polgárkatonaságot szervez, kiöltözteti és felfegyverzi azt katonásan és a katonai gyakorlatokra azt betanítja." Deyak Sebestyén tanácsos megbízásából, a német és szerb csapatestek tiszteletére két zászló készítését rendelte el. Valóban a beiktatási ünnepsége, 1782. szeptember 16-án, Ingruber Ádám polgármester vezetése alatt, 154 német és 118 szerb, vala42 MARCHESCU, Antoniu: Gránicerii bánáteni §i comunitatea de avere. Caransebe§, 1941, 60. 43 MILLEKER Felix: Versecz szabad Királyi város története. I. Budapest 1886, 106-107. 44 „Bürgerliche Schiesshüttenwirt". Barotti. Adattár, II, 297. 45 MILLEKER, 1886, 106-107. 46 SZENTKLÁRAY Jenő: Száz év Délmagyarország történetéből. Temesvár, 1870, 351. 47 SZENTKLÁRAY, Temesvár, 87. 476