A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

KAKUCS Lajos: Temesvár városának régi pecsétjei

hisz Zsigmond királynak egyik 1415-ben kiadott oklevele, arra inti a temesvári kereskedőket, hogy Szeben, Kolozsvár, Beszterce, Fehérvár és Torda piacain csak nagyban árusíthatják posztóikat. Az oklevél szövege, bár nem tér ki a posztó készítésének helyére, de logikusnak tartjuk, hogy ebben az esetben csakis temesvári termékről lehet szó, hisz idegen kelme beszerzésénél az említett városok kereskedői egyenlő eséllyel rendelkeztek volna a temesváriakkal. Hogy Posztos Mihály egy régi temesvári család leszármazottja volt, azt apjának, Benedek nevének említése is bizonyítja. A 19. századi kutatás szerint Temesvár első pecsétlenyomata 1582-ből, tehát a török hódoltság korából származó levélen maradt fen. Első ízben Johann Nepomuk Preyer által szerkesztett monográfiában közétett levél szerint a temesvári katolikus magyar polgárság elöljárói, papjuk elhalálozása után, levelet küldtek XIII. Gergely pápához, arra kérve a szentatyát, hogy számukra egy magyarul is beszélő papot küldjön, ki a gyerekeiket is taníthatja.

3 A levél aláírói közt találjuk Herceg István, a város főbírájának nevét is. A Fábry Ignác csanádi olvasókanonok által 1841-ben a Vatikáni Levéltárban lemásolt levelet az aláírásokon kívül a város polgárai, a „Sigillum Civitatis de Temesvár" feliratot viselő pecséttel hitelesítették. Sajnos Fábry nem készített rajzot a pecsétlenyomatról. A magyar szakirodalomban a pecsétlenyomattal részletesen Vajay Szabolcs történész foglakozott.

4 Ő közölte a pecsétlenyomat fényképét és a pecsétmező címerének Tompos Lilla által készített rekonstrukciós rajzát is. Nincs szándékunkban részletesen kitérni a Temesvár magyar lakosai által írott levélre. A 36 mm. átmérőjű pecsét mezeje, Vajay után: „kék mezőben lebegő arany sárkány jobbra visszafordulón veres lángot okád a nyakára ezüst nyilat lövő, ezüst páncélzatú és csöbör sisakos gyalog harcosra". Vajay kihangsúlyozta, hogy az általános szokástól eltérően a címermotívum nem Temesvár valamilyen jellegzetességére, hanem amint a címermezőben szereplő sárkány, mint a gonosz szimbóluma is mutatja, Nagy Lajos magyar királynak a pápai hozzájárulással, 1365-ben a bolgár patarének és velük szövetkezett törökök ellen Vidin környéki győztes hadjáratára utal. Az említett hadjárat, mint más balkáni hadrákelések kiinduló pontja, a Bega parti megerősített királyi vár és körülötte kialakuló város volt. A török hódoltság korábban a fent említett magyar és a későbbiekben említendő „illír" városi vezetőségek mellett, Temesvár városának török lakói az 1552 augusztus 8-án kinevezett Mevlána Abd el Fetah kádi fennhatósága alá tartoztak.

5 A kádi hatáskörébe a muzulmán lakosság vallási, gazdasági és társadalmi ügyei tartoztak. Természetes, hogy a kádi ítélkezett a muzulmán és a gyaur lakosok közti ügyes bajos dolgokban is. A török fennhatóság idejéből említve van a tartomány helytartójának pecsét őre. Bizonyosan, hogy a kádi is rendelkezett egy hivatali pecséttel, de erről nincsenek adataink. 3 PREYER, Johann, Nepomuk: Monographie der königlichen Freistadt Temesvár. Monografia ora§ului liber cráiesc Timi§oara. Reprint. 1995. 4 VAJAY Szabolcs: Temesvár Anjou-kori címere. Levéltári Közlemények, 2/1975, 223-233. 460