A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
tonai esküvel azonos tartalmú fogadalmat tettek. Az „esküszöm" szó helyett a „foor n gadom" szót használták. Az államhatalommal való kiegyezés eredményeként, 1977. márc. 16-i hatállyal a nazarénus gyülekezetet törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánították. 25 8 A rendszerváltás idejére kb. 200 tagja lett a szegedi gyülekezetnek, de volt még kb. 50 ember (látogató, családtag, érdeklődő), akik lazább kapcsolatban álltak a gyülekezettel. Összejöveteleiket döntően hét végén tartják. Délelőtt és délután is van istentisztelet, melyet közös éneklés követ. Szombaton este is van közös éneklés. Az istentiszteletekkel párhuzamosan a gyerekekkel külön foglalkoznak. 25 9 A megnövekedett taglétszám megkövetelte egy nagyobb imaház létesítését, és 1990-ben határozatot hoztak, hogy az Ybl Miklós utcában új imaházat létesítenek. Ehhez született egy országos döntés is, hogy az imaház mellé az egész ország nazarénusainak igényét kielégítő öreg otthont létesítenek. A korszerű imaház és szociális otthon 1994-ben készült el. JEHOVA TANÚI Főbb hittételeik: Nincs lezárt rendszerű tanítás. Alap a biblia, de önkényesen alkalmazzák. Tagadják a Szentháromságot, csak Jehova az egyetlen Isten, tagadják a lélek halhatatlanságát. A tanítás központi eleme a végső időknek közeli bekövetkezte és erre való felkészülés, világ iránt semlegességet tanúsítanak, szigorú erkölcsi normák szerint élnek. A Jehova Tanúi csak 1931-ben vették föl ezt az elnevezést, addig a Bibliakutató o/?-1 nevet használták. Szegeden és környékén az I. vh. után jelentek meg az első bibliakutató csoportok, körülbelül 30 fős létszámmal. 26 2 Az 1939-es betiltás, és Magyarország hadba lépése nagy megpróbáltatásokat hozott a Jehova Tanúi számára, mivel hitüknél fogva megtagadták a fegyverviselést. A hatóságok 1942 augusztusában elhatározták, hogy felszámolják a Jehova Tanúi felekezetet. A nőket, öregeket és gyerekeket gyűjtőtáborokba (Nagykanizsa) vitték, a munkaképeseket munkatáborokba (Bor) hurcolták, a nyilas uralom idején pedig a fegyverfogást megtagadókat ki is végezték. 26 3 A háború után a Jehova Tanúi is egy ideig szabadon tevékenykedhettek, és nagy lendülettel munkához is láttak. Szegeden a háború alatt sem szünetelt teljesen a munka. A mórahalmi Böröcz család tanyáján gyűltek össze rendszeresen. Szeged felszabadulása után egy gyü258 FODOR i. m. 56. old. 259 Kiss Sándor szíves közlése. 260 GlCZI Zsolt: Jehova Tanúi. Délmagyarország. 1992. jan. 14. 261 Jehova Tanúi Magyarországon. In: Jehova Tanúi évkönyve 1996. Kiadó és kiadási év jelölése nélkül. 3. old. 262 Áttekintés Jehova Tanúi szegedi történetéről. Név nélküli kézirat a gyülekezet irattárában.. 263 Lásd: Évkönyv 85-95. old. 452
