A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
mértékben felosztották. Nem vették figyelembe a püspök érvelését, hogy a jövede97 lemből 16 intézményt tartanak fenn. Ami a hitéletet illeti, a nagy történelmi sorsforduló nem okozott gondot Szegeden. Halász Pál esperes plébános örömmel írta Hamvas püspöknek, a plébánosoktól kapott jelentés alapján, hogy a „hitélet általában nem csökkent, sőt a OQ legtöbb plébánián emelkedő tendenciát mutat." A hit védelme, ébrentartása, az egyház érdekeinek védelmezése, az új rendszerbe való beillesztése céljából indították el Szegeden — Balogh páter segítségével — 1945. ápr. 15-én a Hitvallás c. lapot, mely az első katolikus sajtótermék volt ekkor Magyarországon. A lapot Havass Géza püspöki titkár szerkesztette, és kéthetente jelent meg 7 9Q ezer példányban. Az 1945 őszi választási csatározásokba a szegedi papság nem kapcsolódott be. Hamvas püspök ugyanis okt. 9-én kibocsátott körlevelében szigorúan meghagyta, hogy „semmiféle szó, megjegyzés, bírálat el ne hangozzék a választási mozgalomban résztvevő pártokkal szemben, sem pro sem contra... Különösen is figyelmeztetek mindenkit, óvakodjék az orosz hadsereggel, a szovjettel vagy a kommunizmussal szemben bárminemű bírálattól vagy bántó megjegyzéstől!" 3 0 Az MKP szegedi választási nagygyűlése nagyra értékelte Hamvas püspök magatartását. Mégis 1946 tavaszán a Baloldali Blokkba tömörülő pártok, a hatalom megszerzésére törekedve, közvetett támadást indítottak az egyházak, főleg a katolikus egyház ellen. Igyekeztek politikai, kulturális hatalmát megtörni és tevékenységét a templom falai közé visszaszorítani. 1946. július 4-én Rajk László belügyminiszter rendeleti úton felszámolta a cserkészszövetséget, a KALOT-ot, a KALASZ-t, a Katolikus Iparos és Munkásifjak Országos Egyesületét, azokat a szervezeteket, melyek hatékonyan formálták a katolikus közéletet. Az Actio Catholika helyi szervezeteit is megszüntették, csak az országos elnökség működhetett tovább. A hitbuzgalmi szervezetek is csak állandó zaklatások közepette teOO vékenykedhettek. Az egyházat ért sérelmek hatására, a demokratikus kibontakozást még üdvözlő és a konfliktusokat kerülő Hamvas püspök, az egyház érdekeit szilárdan védelmező Mindszenty biboros mellé állt. Hamvas Endre csanádi, Péteri József váci, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök kap megbízást egy püspökkari körlevél megszerkesztésére a hitvallásos iskola és hitoktatás védelmezéséről. Ez szerint az iskolát átadók, végrehajtók, az üyen törvényt megszavazok kiközösítésbe esnek. A levéltár tanúsága szerint, Hamvas kézzel írt tervezete kerül kiadásra szinte szó szerint a püspöki kar nevében. 3 3 27 Püsp. Lev. 1152/945 28 Püsp. Lev. 1601/945 29 A lapban megjelent írások részletes elemzését lásd PÁL József: A szegedi Hitvallás története 1945. április 15 - október 21. Szegedi Műhely 1987 - 89/1-4. 80-114. old. 30 Püsp. Lev. 2200/945 31 Délmagyarország, 1945. okt. 30. 32 Révai Új Lexikona. Babits Kiadó, Szekszárd. 1997. Főszerk: dr. Kollega Tarsoly István. Magyarország a XX. században. II. kötet. — továbbiakban Lexikon - 388. old. 33 Püsp. Lev. 1011/946 414
