A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
Mindszenty bíboros — visszahúzódó természetű elődjének, Serédy Jusztiniánnak gyakorlatával ellentétben - gyakran hagyta el érseki székhelyét, és nagyméretű tömegdemonstrációkkal igyekezett súlyt adni szavainak. Ennek keretében került sor első szegedi látogatására, melynek apropóját az első csanádi püspök halálának 900. évfordulójára szervezett ünnepség adta. 3 4 A kétnapos ünnepségsorozatra 1946. szept. 21-én Szegedre érkező hercegprímást Hamvas püspök mint korunk Gellért püspökét üdvözölte, és kérte, hogy — Gellért püspökhöz hasonlóan — mentse meg az országot a további zűrzavartól, a kereszténységet pedig a pusztulástól. Az ünnepségsorozaton Grősz József kalocsai és Czapik Gyula egri érsek is részt vett. A következő években az egyház harcának középpontjában a fakultatív hitoktatás bevezetésének és az egyházi iskolák államosításának megakadályozása állt. A harc Szegeden is nagy méreteket öltött. A harc élén Havass Géza hittanár, püspöki titkár állt, ezért a baloldal a fő tűzet ellene irányította. A Délmagyarország 1947. febr. 9-i számában közölt cikk lefasisztázta, követelte leváltását, sőt a politikai rendőrség figyelmét is fölhívta rá. A letartóztatást azonban egyelőre még elkerülte. Az erőteljes egyházi megmozdulások miatt — ennek volt része a márc. 19-i szegedi diáktüntetés is a tanítóképzőben, melyet négy idegen lány qr szervezett, és az igazgató tiltása ellenére a képzősök nagy része kivonult — a baloldal még nem tartotta érettnek a helyzetet, hogy kenyértörésre vigye a dolgot. Mindszenty bíboros 1947. aug. 15-én elindította a Boldogasszony évét, melynek rendezvénysorozataival ismét hatalmas katolikus tömegeket mozgatott meg. Most is járta az országot, és így jutott el másodszor is Csanád egyházmegyébe, mégpedig Makóra. A hercegprímás itt is a hitoktatás és az egyházi iskolák kérdéseiről beszélt. 3 6 A makói események után Hamvas püspök is a támadások kereszttűzébe került. Révai József a budapesti sportcsarnokban tartott nagygyűlésen a következőkkel vádolta meg: „Azt a szép egyházi éneket ne úgy énekeljék, hogy Magyarországról édes hazánkról, hanem úgy, hogy Magyarországról romlott hazánkról." Révai alaphangjára szegedi követői is ráhangolódtak. A Délmagyarország 1948. máj. 30-i számában Antalffy György főszerkesztő Romlott hazánk? c. vezércikkben rontott Hamvas püspöknek. 1948 tavaszán a püspököt más támadások is érték, mivel máj. 22-én kelt körlevelében megtiltotta papjainak, hogy előzetes cenzúra nélkül cikket írjanak, és politikai pártok által kért külön szentmisét mondjanak. 3 7 Előzményei ennek arra vezethetők vissza, hogy az egyházmegyében néhány papot nyilvános közszereplésre kértek, felszólalásaikat, nyilatkozataikat aztán a lapok kiforgatták. A püspökre először a Csanádmegye c. lap támadt rá, majd a Dörmögő Dömötör c. lap írt róla durva csasztuskát. 3 8 34 Püsp. Lev. 1313/946. Egész köteg irat, újságkivágás foglalkozik az ünnepséggel. Részletesen lásd PÁL József: Száz éve született Mindszenty József. Életének szegedi vonatkozásai. Szeged. 1992. márc. 11. old. 35 Püsp. Lev. 830/947. 36 Püsp. Lev. 999/947 37 Püsp. Lev. 1300/948 38 Uo. 415
