A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FÁRI Irén - SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között

dohányosok részére készült. Az előcsarnokból átjáró vezetett a Stefánia sétány felé a Park kávéházba, amely arról volt nevezetes (akkor még Kossuth kávéház néven), hogy egyike volt azoknak a kávéházaknak, ahol rendszeres mozgókép vetítéseket tartottak 1905-től.

7 Részben a kávéház nyári vetítéseinek helyet adó „hűvös, szép fenyveskert — udvarának" helyére került a Belvárosi mozi épülete. Az 1920-as években a kávéházak sorban szűntek meg, vagy profilt váltottak, 1926Q ban a Park kávéházat is átalakították Stefánia sörözővé. 1920 márciusában már a befejezéshez közeledő építkezés homlokzati és belső kiképzésének terveit kiállították Rosman Dávid szűcs áruházának Kárász utcai kirakatában.

9 1920 februárjában a másik régi mozis szakember, Vass Sándor vezetésével újabb mozit építő részvénytársaság alakulását jelentette be az újság Dugonics Mozi Rt. néven. Vass, aki a Korzó mozit az 1913-as indulásától vezette és mellette a Feketesas utcában 1920-ig saját mozit is üzemeltetett, még 1908-ban Holtzer Dániel hívására jött Budapestről Szegedre az Uránia mozi vezetésére.

1

0 Az 1910-es években saját fölvételeként hirdette a szegedi korzóról, focimeccsről, lóversenyről, különböző társadalmi eseményekről készült mozgóképek vetítését. A Dugonics Mozi Rt. a Szegedi Napló ház helyén (Engel- telek) akarta fölépíteni az 1200 személyes moziját hangversenyteremmel, kávéházzal és szállodával.

1

1 A tervekből mindössze a május 19-én megnyílt és szeptember 20-ig üzemelő kertmozi valósult meg, melyet a Szegedi Napló „városunk legújabb büszkeségének" nevezett. A részvényesek között ott volt az amerikai üzletember Ben Blumenthal is, aki a Korzó moziban is érdekeltséget szerzett, de 1920 őszén a budapesti Vígszínházat vásárolta meg, ezért kivonta tőkéjét a szegedi vállalkozásból, így ez 1 9 az építkezés meghiúsult. A Belvárosi moziban 1920. szeptember 8-án volt az első vetítés. A méreteiben is nagyszabású mozi már tizenegy óra előtt zsúfolásig megtelt és még az oldalfeljárókat is elállta a kíváncsi közönség — a korabeli tudósítás szerint. Az ünnepi előadást a Himnusszal kezdték. Étsy Emília

1

3 szegedi színésznő Körös Mihály alkalmi prológját mondta el, utána következett a vetítés. A filmek közül a „Masamód" című nem érkezett meg. Ezt a Heltai Jenő színművéből készült filmet tíz nappal később, szeptember 18-án mutatták be, Budapesttel egyidőben. Helyette a „Farkaskölyök" című, az alaszkai hómezőkön játszódó amerikai drámát vetítették, amit egy magyar népszínmű követett „Délibáb" címmel 7 Fári - NAGY 2004. 362. 8 Szegedi Napló 1926. máj. 1. 10. 9 Szegedi Napló 1920. márc. 3. Ezek a Sebestyén Endre tervek sajnos ma nem lelhetők föl. A meg nem valósult Szivessy Tibor-féle tervrajzok a Belvárosi mozi tulajdonában vannak. 10 GlDAY 1983. 60. Fényképét a Korzó mozi megnyitása alkalmából a Szegeden megjelenő Színházi Újság 1913. okt. 5-i száma közölte. 11 Szegedi Napló 1920. febr. 22. 5. 12 SÁNDOR 2010. 297-298. 13 Étsy Emília (1884 — 1964) Juhász Gyula múzsája. Már Váradon ismerték egymást a költővel, de barátságba csak Szegeden, 1919 körül kerültek. A szép, szőke színésznő neves szavalóművész volt. 1920-ban férjhez ment Rapaport Samu pszichoanalitikus orvoshoz, aki később Juhász Gyulát és József Attilát is kezelte. Visszavonult a színpadtól, de Juhász verseit gyakran szavalta ünnepi alkalmakkor. 379