A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FÁRI Irén - SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között

Garamszeghy Sándor rendezésében. A két órás előadás jól sikerült, „a katonazenekar lendülettel játszott, főleg magyar műsort, a büffék külön látni és ennivalókkal szolgáltak." A mozi nyitást előző este bankett előzte meg, ahol az érdekelteken és a sajtó képviselőin kívül budapesti filmgyárak vezetői és pesti mozi-lapszerkesztők is jelen voltak, akik a moziünnepre jöttek Szegedre.

1

4 Október közepén a Belvárosi mozit, mint koncerttermet is fölavatták Füredi Sándor hegedűvirtuóz föllépésével. A továbbiakban gyakran rendeztek hangversenyeket, előadásokat a moziban. Néhány kiragadott példa: 1923. májusában pl. irodalmi matiné keretében Juhász Gyula 25 éves írói jubileumát tartották, melyen az ünnepelten kívül szerepelt Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móra Ferenc is.

1

5 1937 januárjában a Szegedi Filharmonikus Egyesület hangversenyének keretében Bartók Béla koncertezett Fricsay Ferenc kíséretével,

1

6 nyáron a Szabadtéri Játékok szereplői adtak nagysikerű művészestet. 1920 novemberében a belügyminiszter kérésére Gaál Endre kulturtanácsnok jelentést készített a városban működő mozikról és ismertette a tanácsülésen. A hét moziból egy nyári mozi volt, egy csak ünnepnapokon játszott, egy még nem nyílt meg. Az Uránia, Apolló, Korzó, Belvárosi mellett a Dugonics kertmozi csak nyáron játszott, a Tevéi mozgó pedig az 1918 decemberében alakult Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (Kálvária út 10.) tulajdonában volt, idő• 17 szakosan játszott. A tanácsnok szerint ez is kevés volt az igényekhez képest, mert amíg a színház sokszor félig sem telt meg, addig a három nagy mozi néző"I Q terét mindig megtöltötte a közönség és nem tudott betelni a vetített képekkel. A mozi abban az időben több volt, mint filmvetítés. A filmrevü vagy szkeccs a műsor része volt, ahol élőben énekeltek, táncoltak, jeleneteket, tréfákat adtak elő színészek. Előfordult, hogy a filmvásznon látható színész megjelent a színpadon is.

1

9 A mozik egymást licitálták túl a revük összeállításában, a föllépő előadók 90 neveit a filmcímeknél nagyobb betűk hirdették. A színháznak komoly versenytársat jelentett a mozik műsora. Palágyi Lajos színigazgató kérésére a kerületi főkapitány Szalay József a színház pártjára állt. 1921 áprilisában határozatot hozott, miszerint a mozikban páros jeleneteket és egyfelvonásos műveket nem szabad előadni, de szavalatok, táncok, magános énekszámok továbbra is szerepelhetnek a mozik műsorán.

2

1 Októberben belügyminiszteri körrendelet szabályozta a mozgófénykép előadásokat. E szerint másnemű műsort, úgymint: orfeum, kabaré, dalestély, hangverseny stb. nyilvános előadást tartani tilos. Nem vonatkozott ez a tilalom a bemutatott mozgófénykép egyes részeinek vagy jeleneteinek előadására, valamint tudományos ismeretterjesztő és hazafias irányú szavaló elő14 Villám Színház és Mozi 1920. szept. 11.; Színház és Társaság 1920. szept. 12. 13. 15 Szeged 1923. máj. 23. 2. A mozi teljesen megtelt, mintegy ezer ember ünnepelte Juhász Gyulát. 16 Bartók Béla szegedi koncertjéről Szegedi Új Nemzedék 1937. jan. 17. 17 TONELLI 1921. 88. 18 Szegedi Napló 1920. nov. 3. 19 A Korzó moziban pl. a „Lesz maga juszt is az enyém" c. Harmat Imre és Eisemann Mihály énekes, táncos moziszkeccsében (3 színpadi és 4 filmrész) többek között maga a szerző, Eisemann is föllépett. Szegedi Napló 1927. jún. 24. 4. 20 A mozikban elhangzott műsorok és a föllépő művészek a teljesség igényével ld. SÁNDOR 2010. 21 Szegedi Új Nemzedék 1921. ápr. 21. 380