A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FÁRI Irén - SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között

Egyúttal elfogadták Szivessy Tibor budapesti műépítész tervét. A megalakult részvénytársaságnak 18 fős Igazgatósága és 9 fős Felügyelő Bizottsága volt. Igazgatósági tagok között találjuk a szegedi üzleti- és bankélet jeles képviselőit, akik főként a keresztény tőkét képviselték: a Tisza szálloda tulajdonos Juránovics család több tagját; Juránovics Gyulát, özv. Juránovics Ferencnét, Schermann Kálmánt. Rajtuk kívül Kamp János, Maróthy Ferenc, Réti Adolf, Pollák Nándor, Pollák Endre, Körös Albert, Pető Ernő, Vértes Adolf, Ernst Sándor, Wolf Miksa, Sándor Ferenc, Abonyi Mihály (igazgató), Pálfi Zoltán dr., végül, de nem utolsósorban Vass András és Lippai Imre neve szerepel a névsorban.

4 E két utolsó név kiemelése azért is indokolt, mert ez a két család a részvénytársaság fölszámolásáig (1949) tagja maradt a mozit üzemeltető társaságnak. Bár Vass András 1925-ben meghalt,

5 özvegye, majd lánya (Baróti Józsefné) az Rt. megszűnésekor is 170 db részvényt birtokolt, a részvények kétharmada pedig a Lippai család tulajdonába került át az idők folyamán. 1921 februárjában az igazgató tanács átalakult, a létszám 9 főre csökkent. Az elnök Vass Andráson kívül Lippai Imre, Kelen Hugó, Brosnyó József, dr. Varsányi Elemér, Sugár Sándor, Vértes Adolf, az ügyész dr. Pálfy Zoltán és az izraelita Abonyi igazgató tartozott az igazgatósági tagok közé.

6 Nem volt veszélytelen a vállalkozás, nemcsak azért nem, mert akkor három mozi működött Szegeden, hanem azért sem, mert az indulás időpontja nem volt éppen ideálisnak mondható mozi alapításra: 1920 az I. világháború lezárásának az éve, egyre gyorsult az infláció, széthullott az állam, a Monarchia területén hét önálló vámterület és pénzrendszer keletkezett. Mindenből hiány volt, viszont pénzből többfélét használtak. Az utódállamok nem rendelkeztek saját pénzzel, saját valutát kellet teremteniük. Ekkor kezdték építeni Szegeden a vidék legnagyobb moziját, a Belvárosi mozit, az eredeti tervekkel ellentétben azonban nem a budapesti építész, hanem Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján. A kivitelezést Müller Miksa végezte. Szivessy Tibor pert indított a Belvárosi Mozi Rt. ellen. Az eredeti terv háromszintes mozit, cukrászdát, az emeleten lakásokat foglalt magába. Az épület megjelenését az art decos elemek határozták meg, a bejáratot díszes, háromszint magasságú, íves záródású kapu alkotta volna. Sebestyén Endre elhagyta a lakásokat, a mozihoz kétszintes előcsarnokot, az emeletre karzatos dísztermet tervezett koncertek, bankettek számára. A mozitermet, a kor szokásának megfelelően alkalmassá tették színházi előadásokra is, a színpadot ellátták süllyesztővel és zsinórpadlással is, előtte nagyméretű zenekari árkot alakítottak ki, a földszintre 700, az erkélyre és a páholyokba 500 ülőhely került. Az emeletre kétoldalt lépcső vezet föl. Az előcsarnok fölött büfé kapott helyet, a Deák Ferenc utca sarkán lévő emeleti nyitott terasz a 3 A Széchenyi tér 2. címen az 1918-as szegedi telefonkönyvben Abonyi Mihály nevén kész férfi- és gyermekruha áruház szerepel, ezen kívül beltagja volt a posztó és szőrme nagykereskedéssel foglalkozó Holtzer és Abonyi cégnek. SlPOS 1918. 14, 23. 4 Szegedi Napló 1919. jan. 17. 7. 5 Szegedi Friss Újság 1925. dec. 9. 1-2. Vass András téglagyáros, törvényhatósági bizottsági tag, a Belvárosi mozi egyik alapítója és az igazgatótanács elnöke, 53 éves korában szívszélhűdés következtésben hirtelen meghalt. A Belvárosi moziban ravatalozták fel. 6 Szegedi Új Nemzedék 1921. febr. 22. 3. 378