A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

FÁRI Irén - SZERDAHELYI Péterné: A szegedi mozik a két világháború között

A SZEGEDI MOZIK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT FÁRI IRÉN - SZERDAHELYI PÉTERNÉ Az 1920-as évek eleje nagy változást hozott nemcsak a szegedi mozgófényképszínházak életében. Több foglalkozáshoz hasonlóan a mozis szakma is eljutott a hivatalos elismerésig, szakképesítéshez kötötték. 1923 végén kormányrendelet kötelezővé tette a szakképesítést a mozgófényképüzemekben is, üzletvezetői és gépkezelői teendőket csakis vizsgával rendelkező egyének láthatták el.

1 Szegeden 1920-ban két nagy mozi nyitott, a következő évben azonban a két legrégibb alapítású mozi végleg becsukott: a Híd utcai Holtzer palotában levő Uránia (alapítva 1907-ben) és a Gizella tér (ma Aradi vértanúk tere) és a Szentháromság utca sarkán lévő Raichl- palotában (ma a Ságvári Gimnázium) működő Apolló (alapítva 1908-ban). Az 1920. szeptember 8-án nyitott legnagyobb mozi, a Belvárosi mellett az 1913-as alapítású Korzó és a Belvárosi után néhány hónappal 1920. december 21-én megnyílt Széchenyi mozi maradt a kulturális kínálatban. A három nagy mozi története korszakunkban részben összefonódott. A szegedi Belvárosi mozi eredetileg is filmszínháznak készült épületében nagyobb megszakítások nélkül 90 éve peregnek a filmek, míg a másik kettőt a legutóbbi másfél évtized változásai szüntették meg.

2 1919. január 1-én jelent meg a Részvény aláírási felhívás a Szegedi Naplóban, melyben olyan modern színvonalon álló mozgófényképszínház építését tervezték, ami alkalmas hangversenyek, kabarék stb. számára is és ehhez 1200 db, egyenként 1000 korona névértékű névre szóló részvényt bocsátottak ki. Az aláírási ív Abonyi Mihály Széchenyi tér 2. sz. üzletében volt jegyezhető.

3 A kereskedő Abonyi a mozi szakmában sem volt ismeretlen, 1910-től az Uránia mozgófényképszínház igazgató-tulajdonosa volt, ami a Holtzer-házban működött (Híd, Deák Ferenc, Vár utcák által határolt épület). A Belvárosi Mozi Rt. alapítók 1919. január 16-án már meg is tartották az alakuló közgyűlést a Tisza Szállóban. Abonyi Mihály, a létesítendő vállalat igazgatója bejelentette: az 1 millió 200 ezer korona alaptőkét 162-en lejegyezték. 1 Szeged, 1923. okt. 10. 4. 2 A Széchenyi téri Zsótér- házban levő Korzó mozi Vörös Csillag néven üzemelt, majd újra Korzó mozi lett. A Szeged Plázában kialakított Cinema City indulása után (2001. máj.) bezárták, 2001. június 6-án volt az utolsó rendszeres vetítés — az utolsó igazgató Vörösné Séllei Emma szíves szóbeü közlése. Ma az egykori mozi Korzó Zeneházként funkcionál. A Horváth Mihály utcában levő Széchenyi, időközben Fáklya névre keresztelt mozit 1957-ben átépítették, homlokzata sima, modernista kiképzést kapott, 1995-ben, a film 100. évfordulóján, a mozi életének 75. esztendejében pedig lebontották. O. CSEGEZI - T. KNOTIK 1996. 32. 377