A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés
nyoma veszett. 12 8 A családfőn és fián kívül szerencsésen hazatért Nándor testvéröccse, Pollák Endre (1892-1954) és felesége, Reich Erzsébet (1893-1974) is. Özv. dr. Pollák Lászlóné Reichel Agnes (*1933) a következőképpen emlékezett vissza apósa korábbi foglalkozására: 12 9 „...Pollák Nándor a férjemnek, dr. Pollák László [1920- 2003] jogásznak volt az édesapja. Apósom irodája a kis Hági söröző [a mai Brnoi Étterem és Söröző] helyén volt a ház kapujától balra. Ha emlékezetem nem csal, apósom, aki ritkán és nagyon keveset beszélt a múltról, a Hutter családot közelebbről is ismerte. Ez több lehetett, mint egyszerű hivatalos üzleti kapcsolat. Úgy gondolom, hogy még a háború idején is élhetett ez a szoros emberi kötelék. Nem emlékszem, ki beszélt nekem a számomra egyébként ismeretlen Hutter családról, a férjem vagy az apósom, de talán inkább a férjem, és úgy tűnik, ezek fiatalkori emlékek voltak. A szállítmányozási irodát még apósom alapította és vezette, a deportálásból hazatérve ugyan még rövid időre újra kinyithatta, de a szakma korai államosítását követően be kellett zárnia." Pollák Nándor harmadszorra a társával, „Pollák és Schwartz" néven az 1947/20058. szám alatt jegyeztette be cégüket a társas cégek jegyzékébe. Az iroda akkori munkájába a bori (szerbiai) munkaszolgálatból hazatért fiú, Pollák László 1 30 is besegített. „...A férjem gyerekkorában még lovas kocsival szállítottak. Sok kedves emléke maradt ebből az időből: szeretett a bakon ülni és életre szóló barátságai születtek az akkori fuvarozó emberekkel. Minthogy e régi kocsisok akkor már felnőtt emberek voltak, ma már egyikük sem él, így nehéz adatokhoz jutni ezekről az időkről. En már csak a Szőke Miska bácsit ismertem, aki az államosításkor a „Belsped" [Belföldi Szállítmányozó Nemzeti Vállalat] első igazgatója lett. Idősebb bácsiként, re»132 mekül adomázott és mesélt férjem gyermekségéről." 128 Néhai Pollák László szíves szóbeli közlése (1995) szerint: 1944-ben a megbízhatónak vélt szomszéd gondjaira bízott képgyűjteményből csupán néhány darab került vissza a család birtokába; így egy németalföldi kismesternek 1650 körül fatáblára festett Kalpagos férfi című alkotása. A művet Szabó Tamás (*1955), díszkeretét Blaski Márta (*1950) restaurátorművész áhította helyre 1995-ben. A kis műremek szerepelt az Újjászületett remekművek című, 2006. július 14-e és szeptember 3-a között a Móra Ferenc Múzeumban megrendezett restaurátorművészeti kiállításon. Kiállítási katalógus: Újjászületett remekművek — Válogatás Szabó Tamás restaurátorművész 25 éves munkásságából, 2006. MFM, Szeged 28. o. 129 2010. április 23-án küldött elektronikus levél 130 Dr. CSAPODY Tamás: Hajóval a bori rézbányába — Egy volt szegedi munkaszolgálatos visszaemlékezései (1.) Dr. Pollák László — Szombat, Zsidó politikai és kulturális folyóirat. 2007. augusztus 18. http://www.szombat.org/hajoval+a+bori+rezbanyaba+.html dr. Csapody Tamás (*1960) PhD, jogász, szociológus, egyetemi adjunktus, a bori munkaszolgálat kutatója. Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet. 131 Szőke Mihály (1897-1956) a II. világháború után 1945. október 1-je és 1949. december 10-e között a Somogyi könyvtár és Városi Múzeum első megbízott igazgatója. 132 A helyi Belsped vállalatok 1945 után a vasúton a városba érkező árukat továbbították a megadott telephelyekre. Lovas kocsijaik fuvarozták többek között a Tüzép telepekről a háztartásokhoz a téli tüzelőt. Az alkalmazottak a vasúti csomópontokban jelentős rakodási tevékenységet is teljesítettek. 312
