A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés
latához 1934-ben tett egyik kirándulásukról archív fotók maradtak a leszármazottak birtokában. 7 5 (76. kép) 1944 októberében a Szegedet megszálló szovjet haderő 2. Ukrán Frontjának katonai egységei a villában tiszti étkezdét rendeztek be. Itt vágták le a marhákat is: „...az állatok vére mindent átáztatott." 7 6 E vészterhes idők múltával az idős házaspár utolsó éveit a Oroszlán utca 9. szám alatti házban élte le, amely még Juliska nagybátyjáéktól, a Hutter-Ströbl házaspártól örökségrészként jutott a Barcsay család tulajdonába. 7 7 2009 júniusában Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata alapján a Barcsay Károly utca nevet kapta az Újszegeden, a Temesvári krt. 6-os és 8-as számú ingatlanok közötti közterületen kialakítandó egyik új utca. 7 8 SÖRGYÁRAK ÉS KERESKEDÉSEIK KÉPVISELETE SZEGEDEN Az 1880-as évektől a hazai sörgyárak megállapodást, olykor szóbeli egyezséget kötöttek a piac felosztására, az egymás közti verseny korlátozására: melyik gyár melyik kereskedést szolgálja ki, ki kinek az üzleti ajánlását nyeri el. Meghatározták az árakat és az értékesíthető mennyiséget is. A lehető legmagasabb nyereség elérése érdekében nem volt tiltott még az 1930-as évek elején sem az egymással versengő gyáraknak kartellekbe tömörülniük, de a gazdasági és pénzügyi világválság is a racionalizálás és az összevonás felé irányította a hazai vezető sörgyárakat. Az 1929-1933 között az iparvállalatokra nehezedő adók és közterhek miatt több vidéki sörgyár bezárta kapuit. Szegeden és környékén a terület-felosztási elv nyomán fél évszázadnyi idő alatt alapított közel 40 kis- és nagy sörkereskedés vagy sörlerakat forgalmazta a magyarországi sörvállalatok keserű italát. A konszenzus szerint a kőbányai Első Magyar Részvény-Serfőződe készítményeinek nagykereskedői árusítását 1885 és 1923 között kizárólagos joggal a Hutter és Ferencsevits nagykereskedés, mint „szegedi vezérképviselet" látta el. Ismert, hogy 1893-ban a városban több helyen is árulták a Dreher-gyár italát. Helytől függően 13-20 krajcár volt korsóként az ára; a Zsarkó-kocsmá ban mint „legfinomabb Dreher-féle sör"-1 mérték, ilyen volt a közismert Korona-sör. 79 (33. kép) A Dreherek italát 1895-től Brecher Albert kereskedő - 1916-tól 1923-ig pedig özvegye és veje, dr. Rottenberg Pál — szállította a Lőw Lipót utcai főraktárából. A kereskedésnek Hódmezővásárhelyen is működött lerakata. A patinás múltú Próféta szálló étterem és sörcsarnok 1904-ben kizárólag a „Részvény-Serfőződe" sörét árusította a helyi továbbértékesítés során. Ketter Ká75 Idős dr. Barcsay István családi levél- és fotóarchívuma, 2010. április — A felvételek elárulják, hogy Juliska szenvedélyes dohányos volt. 76 Idős dr. Barcsay István szóbeli közlése, 2010. április 77 Özv. Barcsay Károlyné halála után kiállított anyakönyvi kivonat. Szeged, 1955. jún. 14. 78 Az elnevezését Tülkösné Orovicz Márta (Szeged, Felső-kikötő sor 9. sz. alatti lakos) kezdeményezte a város Általános Igazgatási Irodájánál. Az indítványt a kérelmezőn kívül további 10 közelben élő személy is aláírta. 79 SzN, 1893. okt. 29-i fizetett hirdetés. 9. o. 292
