A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés
* Ifj. Barcsay Károly, szintúgy mint felesége, Juliska, Szegeden végezte alsóbb iskoláit. Gyógyszerészi oklevelét 1900-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerezte. Házasságából született első gyermeke, Károlyka (1905) még ugyanabban az évben meghalt. A családi gyógyszertárat 1914-ben, apjának elhunyta után vette át. Feleségével 1917-ben megvásárolták Pillich Kálmán (1840-1922) ügyvédtől a Felsőkikötő sor 7. számú újszegedi telket, amelyen 1926-ban szobából, konyhából és kamrából álló nyaralót építettek. A kis ház közel volt a Tisza töltéséhez. Lakásuk ekkoriban a Széchenyi téri Götz-házban volt; 1933-ig itt volt a patika is. Második gyermekük, István csak évek múlva, 1924-ben született és ugyancsak gyógyszerész lett — az ő leszármazottja úgyszintén. Az ifj. Barcsay élénk társadalmi tevékenységet fejtett ki: a város törvényhatósági bizottsági tagja volt, és presbiter a Szegedi Református Egyházban. A Szegedi Úszó Egyesület (SZUE) első elnökeként sokat tett a város sportéletének fejlődéséért, és hasonlóképpen elnöknek választotta a Szegedi Tornaegyesület is. E tisztségek mellett a Kálvinista Kör tagja volt. Mint a Szegedi Polgári Dalárda és Oratórium Egyesület (1871) férfikórusának vezetője, valamint a Szegedi Visszhang Dalkör örökös díszelnöke 1930 után számos országos díjat nyert kórusaival. 7 2 Mint az Észt-Finn-Magyar Gyógyszerészeti Szövetség Magyarországi Tagozatának alelnöke, két ízben járt Észt- és Finnországban. 1934 és 1936 között tartott hazai előadásaiban részletesen szólt a korpótlékos nyugdíjrendszerről, amiért kitüntetésben részesült. Még Finnországban látta meg az 1934-35-ben fölépített házának prototípusát. A két szoba hallos, fürdőszobás, konyhával és mosókonyhával ellátott ház 140 m területet foglalt el. A ma is álló villa homlokzatán JULIA-LAK fölirat olvasható, az elnevezést szeretett felesége keresztnevéről kapta. (83. kép) A kertben jelentős számú szőlőtőke és hetven darab gyümölcsfa termett két-három napszámos szorgos keze alatt. (A szép gyümölcsfák az 1970. évi árvízben kipusztultak.) Kertjében őzeket is tartott. 7 3 Nyári délutáni, esti pihenésre, a vendégek fogadására épültek a kertben a szaletlik (küátók). Két végében a kisebb méretűek voltak, a díszes kivitelű harmadik a töltésre épült. Az utóbbi szaletli a Boldogasszony sugárúton lakó Reinhardt Vilmos miniszteri tanácsostól és feleségétől, Muskó Margittól származott, a téglaalapot Barcsayék készítették. A színes ablakú, körlépcsős építményt lüa akáccal fut> tatták be. Alul kártyaszoba volt, fönn küátó, ahonnan igen szép rálátás nyílt az evezősöktől hemzsegő Tiszára. A kertben a küátó előtt szökőkút volt. 7 4 A Barcsay-házaspár idősebb korában is aktív pártoló tagja maradt a helyi evezős klubnak, a „Tisza" Szegedi Evezős Egyletnek (SZEE) — az 1870-ben alapított első Szegedi Csolnakázó Egylet utódszervezetének, közkedveltebb nevén a „szegedi regattának". (77. kép) A hagyományőrző egyesület szervezésében a Maros torko72 BÁTYAI Gitta uo. 73 BÁTYAI Gitta: A hídon át Újszegedre Szeged, 2008. 85. o. 74 BÁTYAI Gitta uo. 291
