A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés
5.) id. Barcsay Károly a patikában lévő %-ed részét eladta a vele jó viszonyban álló Hutter Károly nagykereskedőnek, aki id. Barcsay Károly tulajdonostársának testvére, illetve saját fiának sógora. Kifejezett és határozott elképzelése volt, hogy nagykereskedő rokona szerezze meg fia helyett a tulajdonjogot. 6.) Szerződés tartalmazza, hogy a fél rész adásvétele 110.000 korona, amelyből a vevő már 40.000 koronát megfizetett, és a 70.000 koronát évi 5.200 koronával kell megfizetni 1907 április l-jétől negyedévi részletekben. 7.) Ifj. Barcsay Károlyné Hutter Juliska, mint tulajdonostárs az adásvételi szerződéshez és a testvére vételéhez hozzájárult, mint készfizető kezes kötelezettséget is vállalt. Ebből adódóan is megállapítható az ügylet különleges célja. 8.) A szerződés tartalmazza, hogy 1914. július 1-jéig ifj. Barcsay Károly az eladott részt jogosult használni, mint bérlő évi 7.200 koronáért. A „Kötelező nyilatkozat" okiratból az is megállapítható, hogy ez a bérleti díj a vevőt illeti meg, mivel vevő évi 5.200 koronát köteles fizetni részletekben eladónak, míg a 70.000 korona ki nem egyenlítődik, mint vételár hátralék. 9.) A két okirat, de különösen a „Nyilatkozat" igazolja egyértelműen, és ezt Hutter Károly elismeri, hogy mint „stróman" jár el, mivel csupán a nevét adja, a vételárat ténylegesen ifj. Barcsay Károly és neje, Hutter Juliska (a sógora és testvére) vásárolja, és annak a pénzét fizeti ki. 10.) Fentiekre tekintettel Hutter Károly nagykereskedő elismeri, hogy semmilyen joga nincs a gyógyszertár x/2-ed részére, de elismerteti ifj. Barcsay Károllyal és feleségével, hogy neki semmilyen kötelezettsége sem áll fenn. 11.) Fel merül a kérdés, mi késztette az eladást? Üzleti megfontolás, vagy esetr leg az, hogy a gyógyszerészet továbbra is „első ági családi" tulajdonban maradjon, azaz ne jusson id. Barcsay Károly második felsége majdan haszonélvezeti joghoz? Id. Barcsay Károly végül Debrecenben, első felesége szülővárosában hunyt el: a Péterfia utcai református temetőben helyezték örök nyugalomra. (A szegedi Barcsay-síremlékre csupán a neve van följegyezve.) Halála után a gyógyszertár teljes tulajdonjogát 1914-ben Barcsay Károly és Hutter Júlia megszerezte, a szatymazi birtokot a villával Gizella (Marosy Kálmánné, második férje nevén Békefi Antalné) és Erzsébet nevű leányai ( Kraft Ödönné, majd Bálint Gyuláné) megosztva közösen kapták. Az egykori nyaralóban Erzsébet lakott állandó jelleggel az 1920-as és 40-es években, a helybeliek „Barcsay Böske"-ként emlegették. Kothencz István kapásként, napszámosként 15 esztendeig dolgozott a birtokon. 7 0 A hajdan módos, megözvegyült és gyermektelen Barcsay-lánytestvérek hajlott korukra eltartási szerződést kötöttek — biztosabb támaszt remélve a távoli rokoni segítségnél. Mindketten elfeledve haláloztak el a nagymágocsi Károlyi-kastélyban 1954ben kialakított Csongrád Megyei Tanács Szociális Otthonban. 7 1 70 Szatymaz földje és népe. u.o. 71 Idős dr. Barcsay István és felesége Gergely Eszter (*1935) szíves adatközlése alapján. Az állítás nem volt alátámasztható sem a szociális otthonban, sem a helyi polgármesteri hivatalban, sem pedig a szentesi szociális központban rendelkezésre álló nyilvántartási adatokkal. — Hortobágyi Gyula, a nagymágocsi intézet részlegvezetőjének kutatása és szíves tájékoztatása. 290
