A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

14-én kelt levele,

6 addig a társulás „hivatalos" létezéséről elsőként csak a Szegedi Útmutató 1898. évi kiadásából értesülünk.

7 A Szeged Szabad Királyi Város törvényszékileg bejegyzett kereskedőimk 1899. évi lajstroma ugyanakkor a cég bejegyzését az 1890. február 6-i időpontban határozza meg. Sajnálatos módon a bejegyzés eredeti okmányai nem találhatók meg a városi törvényszék (cégbíróság) egykori iratai között. Fennállásának mintegy 60 éve alatt a társulás az első négy évtizedben a helyi homoki borok mellett kizárólagos joggal a „Részvény-Serfőződe" sörét forgalmazta. (30. kép) Megalapozott a feltevés, hogy már a korai időszakban megkezdte a sör helyi palackozását is. Az 1890-es évektől a dombornyomott üvegein a Hutter-Ferencsevits Szegeden felirat szerepel. (25-26. kép) Ezekben az években a sörgyár egyik vezető részvényese a svájci származású vagyonos (I.) Haggenmacher Henrik (1827-1921) gőzmalom-tulajdonos volt, aki már 1862-ben létrehozta önálló, majd időközben átalakított budafoki sörgyárát, a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt A (1910) is.

8 Az 1920-as évekre a régi versenytárs üzemek közül a nagy múltú Dreher Antal Serfőzdéi Rt. (1907) - az anyavállalattól (1862) Dreher Jenő (1873-1949) vezetésével függetlenné vált új sörgyár — jelentős érdekeltséget szerzett az Első Magyar Részvény-Serfőződében. Végül a két nagy versenytárs sörfőzde 1923-ban fúzióra lépett: közös nevük Dreher-Haggenmacher Sörgyár Rt. lett. (55. kép) Ezekben az években a szegedi Hutter és Ferencsevits kereskedés voltaképpen Dreher típusú sörkészítményeket forgalmazott üvegeiben (29. kép), s hektószámra mérték a modern technológiával létrehozott olcsó kőbányai sört az évente megtartott Szegedi Ipari Vásár halászcsárdájában,

9 valamint a szegedi nagyközönség számára megszervezett változatos egyesületi rendezvényeken.

1

0 A gazdasági világválság az 1930-as évek elején a Hutter-kereskedés életében is jelentős visszaesést okozott, olyannyira, hogy a céget csak mint az egyik borkereskedést tartották nyilván az útmutatók. A sörforgalom azután lendült föl ismét, hogy 1933-ban az Első Magyar Részvény-Serfőződe beolvasztásával létrejött a Dreher Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőződe Rt. óriásvállalat, amely a hazai sörpiac jelentős részét lefedte. A szegedi cég a továbbiakban már e gyárkomplexummal állt szerződéses üzleti kapcsolatban. (58. kép) A II. világháború kezdetéig a cég Délvidékkel fennálló kereskedelmi kapcsolata zavartalan volt, azonban 1944 kora őszére kénytelen volt teljesen fölfüggeszte6 Myk Margit írógéppel írt jelentése a budapesti Közületi Ingatlan Központ részére, a vállalkozás bérelt telephelyének gondnoki felügyeletével megbízott Szeged-Csongrádi Takarékpénztár fölhívására, 1949. március 14-én. (Családi levél- és fotóarchívum) 7 Szegedi Útmutató, 1898. 188. o. Borkereskedők, Endrényi Imre kiadása, Szeged 8 A család az 1850-es évek elején Svájcból vándorolt be Magyarországra. Kezdetben a malomiparban tevékenykedett: két malma volt, ebből az egyik lett az utolsó egyéni tulajdonú malom Budapesten. 1867-ben átvette a promontori (budafoki) Frohner-féle sörgyárat. Főrészvényese volt az Első Budapesti Gőzmalom Részvénytársaságnak és egyik alapítója a 'Flóra', Első Magyar Stearing-gyertya- és szappangyárnak is. 9 BÁTYAI Gitta: A szegedi ipar és kereskedelem emlékeiből. In: Szeged folyóirat, 1999. augusztus. 57. o. 10 Ilyen volt az 1924 kora őszén a Baross Szövetség szegedi csoportja szervezésében a volt repülőtéren megrendezett áruvásár és kiállítás (ún. Baross-kiállítás), ahol a sörről és borról a Hutter-cég gondoskodott, (vö.: Délmagyarország, 1924. szeptember 10.) 269