A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

SZABÓ Tamás: Egy szegedi sörkereskedő nagypolgári család: a Hutter família és a Hutter-Ferencsevits nagykereskedés

ni tevékenységét. A háború befejezése után a vállalkozás jogilag ugyan még létezett, ám az 1949. évi államosítási törvényekkel a Hutter és Ferencsevits bor- és sörnagykereskedés ténylegesen megszűnt, a sörgyárat pedig kommunizálták. A KERESKEDÉS EGYIK ALAPÍTÓJA: HUTTER JÓZSEF Kisiparos, szegény katolikus családban született Josef Hutter néven 1841-ben a monarchia nyugat-magyarországi területén, a Vas vármegyei Felsőőr járás egyik kis falujában, Nagy-Német-Szentmihályon.

n Az 1860-as évek végén telepedett le Szegeden. Feleségül Strőbl Jusztinát (1842-1896) vette el, Strőbl Ignácnak (17961868), az Oskola utcai híres Arany Oroszlán vendéglő és kávéház neves tulajdonosának egyik leányát. Neje a húga volt Strőbl Máriának (1826-1883), Josef Steingaßner, azaz Steingassner József {1825-1883) szegedi vendéglős feleségének; ők Tömörkény (Steingassner) István szülei. A nőtlen Josef Hutter egy ideig alkalmazottja volt az előbb Szegeden, majd Makón, később ismét Szegeden nagyvendéglős Steingassnernek. A családi kapcsolat kialakulásának kezdetén előbb fizetőpincér, majd főpincér volt a híres makói Korona Szállót 1877-től a csanádi püspökségtől bérlő sógorbátyjánál. Munkaadója még az 1850-es évek elején vándorolt át Magyarországra az alsó-ausztriai (stájerországi) Hörersdorfból. Steingassner fiatalon maga is mint felszolgáló pincér vállalt munkát előbb Pesten, később városunkban. Szegedi letelepedése az 1851. május 12-én benyújtott „lakosítási" kérelme,

1

2 majd a polgárjog („polgárosítás") megszerzése után történt, amit Wöber György (1809-1869) polgármester vezette városi tanács engedélyezett. A két osztrák-német származású férfiú közötti jó viszony és a közvetlen rokonság kialakulásának körülményei ismeretlenek. Kétségtelennek látszik azonban, hogy az atyafiság létrejöttéhez a Steingassner-Strőbl házaspár vendéglőiben eltöltött időszak jelentősen hozzájárult. A család szerint bizonyos, hogy Hutter József sikeres üzletkötői pályájának elindulása Steingassner Józsefhez, illetve a Koronához kötődik. Egy alkalommal az étteremben a vendégek közti beszélgetésben „véletlenül meghallott" bizalmas információ-morzsát fölhasználva, elsőként vett meg és adott tovább nagyobb mennyiségű, még „lábon álló", termőföldről föl nem szedett zöldséget.

1

3 A hirtelen jött ügylethez a „gyorskölcsönt" a főnökétől kapta és tartozását már másnap visszafizette. A jól bevált adás-vételen felbuzdulva a későbbiekben is igyekezett zöld árut még közvetlenül a termőterületről eladni nagykereskedőknek, amivel egy idő után már kisebb tőkére tett szert. Házasságkötésük után Hutter József és felesége az Oroszlán u. 9. szám alatt lakott. Frigyük gyermektelen maradt, ezért is nevelték a férj öccsének (14. és 16. kép), Kari Huttemek (1847-1912 u.) és feleségének (17. kép), Filipp (Filep) IIA Szombathelyhez közeli kisközséget 1899-től a trianoni békeszerződésig Nagyszentmihálynak, ma Großpetersdorfnak hívják; Burgenland keleti szélén helyezkedik el. 12 PÉTER László: Tömörkény szülei. In: Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok MFM évkönyve 2., 1999. 88. o. 13 Dr. Hutter Károly visszaemlékező sorai, 2008. szeptember 6. 270