A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

ZOMBORI István: Glattfelder püspök és a Csanádi püspökség Szegedre költözése (1918-1923)

madik helyre került. Ezt viszont Glattfelder püspök nem volt hajlandó tudomásul venni és ezért nem vett részt az ilyen állami jellegű összejövetelen. Komoly kérdést jelentett a román király előtt teendő hűségeskünek a kérdése is. Ugyanis ez a püspökök számára alapvető föltétele volt a hatalmon maradásnak. 1920 decemberében ez a kérdés nagyon élesen merült föl, azonban Glattfelder nem zárkózott el a hűségeskü letétele elől. 1920 végén Budapestre utazott a püspök és a püspökkarral tisztázta ennek az eskünek a kérdését, és visszatérve közölte,hogy leteszi az esküt. Ez jelentős lépésnek számított a Románia iránti lojalitás kinyilvánítása terén.

2

0 Glattfelder ügyességét és diplomáciai lépéseinek fontosságát jelzi az a tény, hogy hivatalos egyházi kapcsolatot létesített 1922-ben a bukaresti római katolikus érsekséggel. Személyesen látogatta meg Netzhammer bukaresti érseket, majd meghívta őt Temesvárra viszontlátogatásra. Erre nem sokkal később sor került, ez jó visszhangot váltott ki, és jelentősen csökkentette az ellene való politikai támadások fegyvertárát. Hasonlóképpen jelentős diplomáciai eseménynek számított, amikor 1922 júliusában Temesvárra látogatott a román trónörökös, Károly, és Glattfelder elérte, hogy őt az uralkodó-jelölt, külön kihallgatáson fogadta.

2

1 Ugyanakkor nagyon komoly vitákat jelentett Glattfelder és a román állam között a földkérdés. Ugyanis a román földreform rendelkezései igen károsan érintették az egyházi birtokokat. Az így kisajátított földekért az állami kárpótlás összegében Glattfelder nagyon sok harcot folytatott az állammal. Természetesen ennek kapcsán komoly támadások indultak ellene a korabeli sajtóban.

2

2 A támadások másik része a magyar iskolák miatt érte a püspököt. A román hatóságok és politikai körök az egyházi elemi-, középiskolák valamint a temesvári szeminárium tanárait, diákjait azzal vádolták, hogy román-ellenes, soviniszta nevelési progO O ramot folytatnak. A román politikai erők 1922 második felére mind nagyobb gyűlölettel és koncentráltsággal támadták Glattfeldert. Azt akarták elérni, hogy minden áron elhagyja az országot és szűnjön meg püspöki megbízatása román területeken. Azzal vádolták, hogy pásztorleveleiben Románia ellen gyűlöletet kelt és ennek különösen a temesvári lapok voltak a szószólói. Sajnos, ezek nemcsak román nyelvű, hanem magyar nyelvű lapokat is jelentettek. A Magyar Hírlap szerint: „Glattfelder püspökkel nem is annyira mint az egyházfő, hanem mint politikus távozik, illetve az az egyházfő, aki minden egyes ténykedésébe belevitte a politikát, amelynek pedig ott semmi keresnivalója nem volt" — írta ezt a lap 1923 februárjában.

2

4 Joggal írja Glück-Bélteky a püspökről: „Nemcsak a csatolt területeken, de egész Nagy-romániában őt tartotta mindenki a katolicizmus vezérének. Glattfelder püspök a szorosan vett egyházi működés mellett az állammal közös kérdésekben, minők az iskolaügyek, a katolikus egyház jogai, a földbirtokreform stb., mint ismeretes, tántoríthatatlanul védte az egyház és a kisebbségek jogait, és egyedül az igazságosságtól vezé20 uo 21 uo 22 uo 23 uo 24 uo .143-144. . 141. . 145. . 145. . 147. 178