A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

ZOMBORI István: Glattfelder püspök és a Csanádi püspökség Szegedre költözése (1918-1923)

reltetve mindig nyíltan és ünnepélyes formában is felemelte szavát oly intézkedések ellen, amelyek nemcsak az egyháznak ártottak..."

2

5 A román állam maga is bekapcsolódott ebbe a politikai eltávolítási akcióba, amely végülis Rómában a Szentszéknél elérte eredményét. A pápa a bukaresti nunciuson keresztül 1923. február 17-én arra szólította fel Glattfelder püspököt, hogy székhelyét Temesvárról helyezze át püspökségének magyarországi területére.

2

6 A Glattfelder által 1911 óta irányított püspökséget a trianoni béke alapvetően három ország között osztotta meg. Ennek egyházjogi intézkedését 1923-ban foganatosította a Vatikán. 1923. február 10-én a Belgrádi Apostoli Nunciatura a Jugoszláviához került 62 Csanád egyházmegyei plébániát Nagybecskerek (Zrenjanin) székhellyel Apostoli Kormányzósággá nyilvánította. 1923. február 17-én a Bukaresti Apostoli Nunciatura a 153 Romániában maradt plébániát Temesvár székhellyel szintén Apostoli Kormányzósággá nyilvánította. Magyarországnak 33 plé97 bánia maradt, ennek az élére állt Glattfelder Gyula mint csanádi püspök. Az Apostoli Nunciatura Glattfelder Gyula püspök számára továbbított, székhelyének áthelyezésével kapcsolatos intézkedését kénytelen volt tudomásul venni. Ennek hatására egyházmegyéje híveinek egy búcsúkörlevelet intézett. Ez a pásztorlevél a híveitől búcsúzó, érthető módon elkeseredett és megbántott püspök őszinte búcsúzása volt, melyben a következőket írta: „Az Apostoli Szentszék rendelkezése értelmében eltávozom püspöki székhelyemről egyházmegyénk magyarországi kis szegletébe. Kötelességem leszögezni, hogy a köztünk fennállott jogi kapcsolat nem az anyaszentegyház óhajára, hanem időben lett világi erőtényezők kényszerítésére szakadt meg. A jövő erőszak megelőzésére óvásul ünnepélyesen ki kell hirdetnem, hogy azok a vádak, melyeket az érzelmek mélységeibe lebocsátkozni és a nagy távlatokat megnyitó történelmi magaslatokra felemelkedni nem tudó emberi rövidlátás emelt akár ellenem, akár zaklatott papságom ellen, valótlanok és igazságtalanok. A katolikus papság a viszonyok minden változása ellenére kétségtelenül önzetlen hűséggel ragaszkodik nemzeti sajátságaihoz és eszményeihez. A népet, amelyből származik, megtagadni, a bölcsődalt, amely gyermekálomba ringatta, elfelejteni nem fogja. Aki ezt megérteni nem elég emelkedett gondolkozású, lehet hatalmi tényező, de a civilizáció és a szabadság ellensége s ezért hatalma sem visszfénye az örökkévalóságnak, hanem hordozója az enyészetnek. Akik azt kívánják az elnyomottaktól, hogy bilincseiket örömdal közt rázzák és kizsákmányolóik nagylelkűségét magasztalják, azoknak az ókori kelet satrapái és szolganépei közt kell a lelkek békéjét keresni, de ne csodálják, ha szabad és civilizált népek eszményeinek önérzetes hordozói félreállnak s átengedik a történelem formálását olyanoknak, kik nem lélekkel, 25 uo. 147-148. 26 Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár 1923. február 17. Nr. 2579. A latin nyelvű irat iktatószám nélkül található a levéltárban. Köszönetet mondok Szaplonczai Miklósnénak, a levéltár vezetőjének, az anyag kutatása során nyújtott önzetlen és rendkívül hasznos segítségéért. 27 ZOMBORI István: A Szeged-Csanádi Püspökség. Egyházmegyei múzeum és kincstár. Szeged, 2005. 17-18. 179