A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

ZOMBORI István: Glattfelder püspök és a Csanádi püspökség Szegedre költözése (1918-1923)

reltetve mindig nyíltan és ünnepélyes formában is felemelte szavát oly intézkedések ellen, amelyek nemcsak az egyháznak ártottak..." 2 5 A román állam maga is bekapcsolódott ebbe a politikai eltávolítási akcióba, amely végülis Rómában a Szentszéknél elérte eredményét. A pápa a bukaresti nunciuson keresztül 1923. február 17-én arra szólította fel Glattfelder püspököt, hogy székhelyét Temesvárról helyezze át püspökségének magyarországi terü­letére. 2 6 A Glattfelder által 1911 óta irányított püspökséget a trianoni béke alapvetően három ország között osztotta meg. Ennek egyházjogi intézkedését 1923-ban foga­natosította a Vatikán. 1923. február 10-én a Belgrádi Apostoli Nunciatura a Jugo­szláviához került 62 Csanád egyházmegyei plébániát Nagybecskerek (Zrenjanin) székhellyel Apostoli Kormányzósággá nyilvánította. 1923. február 17-én a Buka­resti Apostoli Nunciatura a 153 Romániában maradt plébániát Temesvár szék­hellyel szintén Apostoli Kormányzósággá nyilvánította. Magyarországnak 33 plé­97 bánia maradt, ennek az élére állt Glattfelder Gyula mint csanádi püspök. Az Apostoli Nunciatura Glattfelder Gyula püspök számára továbbított, szék­helyének áthelyezésével kapcsolatos intézkedését kénytelen volt tudomásul venni. Ennek hatására egyházmegyéje híveinek egy búcsúkörlevelet intézett. Ez a pász­torlevél a híveitől búcsúzó, érthető módon elkeseredett és megbántott püspök őszinte búcsúzása volt, melyben a következőket írta: „Az Apostoli Szentszék rendelkezése értelmében eltávozom püspöki székhelyemről egyházmegyénk magyarországi kis szegletébe. Kötelességem leszögezni, hogy a köztünk fennállott jogi kapcsolat nem az anyaszentegyház óhajára, hanem időben lett világi erőtényezők kényszerítésére szakadt meg. A jövő erőszak megelőzésére óvásul ünnepélyesen ki kell hirdetnem, hogy azok a vádak, melyeket az érzelmek mélységeibe lebocsátkozni és a nagy távlatokat megnyitó történelmi magaslatokra felemelkedni nem tudó emberi rövidlátás emelt akár ellenem, akár zaklatott papságom ellen, valót­lanok és igazságtalanok. A katolikus papság a viszonyok minden változása ellenére kétségtelenül önzetlen hűséggel ragaszkodik nemzeti sajátságaihoz és eszményeihez. A népet, amelyből származik, megtagadni, a bölcsődalt, amely gyermekálomba ringatta, elfelejteni nem fogja. Aki ezt megérteni nem elég emelkedett gondolkozású, lehet ha­talmi tényező, de a civilizáció és a szabadság ellensége s ezért hatalma sem visszfénye az örökkévalóságnak, hanem hordozója az enyészetnek. Akik azt kívánják az elnyo­mottaktól, hogy bilincseiket örömdal közt rázzák és kizsákmányolóik nagylelkűségét magasztalják, azoknak az ókori kelet satrapái és szolganépei közt kell a lelkek békéjét keresni, de ne csodálják, ha szabad és civilizált népek eszményeinek önérzetes hor­dozói félreállnak s átengedik a történelem formálását olyanoknak, kik nem lélekkel, 25 uo. 147-148. 26 Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár 1923. február 17. Nr. 2579. A latin nyelvű irat iktatószám nélkül található a levéltárban. Köszönetet mondok Szaplonczai Miklósnénak, a levéltár vezető­jének, az anyag kutatása során nyújtott önzetlen és rendkívül hasznos segítségéért. 27 ZOMBORI István: A Szeged-Csanádi Püspökség. Egyházmegyei múzeum és kincstár. Szeged, 2005. 17-18. 179

Next

/
Thumbnails
Contents