A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

ZOMBORI István: Glattfelder püspök és a Csanádi püspökség Szegedre költözése (1918-1923)

Felrója a püspök azt is, hogy Róma mit sem tesz a létrejött új államok magyar egyházak elleni erőszakos föllépése miatt, sőt, inkább a maga részéről elismeri az így létrejött változásokat. Külön kiemeli, hogy a Propaganda Fide munkatársa, Benedetti által összeállított tanulmányban a kialakult helyzetről alapvetően magyargyűlöletről tesz tanúbizonyságot. Ennek a tanulmánynak a főbb megállapításai sajnálatos módon, jelzik a Vatikánban a Magyarország iránt formálódó véleményeket. Megjegyzi: „Itt az ideje, hogy a MPK többé nem a hódolat letompított hangján, hanem nyílt és sértett önérzettel beszéljen a Szentszékkel, és figyelmeztesse eddigi politikájának veszedelmeire"

1

2 A püspöki kar az 1921. november 16-17-én, továbbá 1922. március 22-én tartott ülésein szintén fő helyen szerepelnek az elcsatolt területek püspökségeinek, egyházainak a sorsa. Az 1922. március 22-én tartott ülés érintette azokat az intézkedéseket, amelyeket az új államokban az egyházi vagyon, az ott lévő szerzetesi iskolák stb. ellen hoztak.

1

3 Ha a Romániában kialakult helyzetet vizsgáljuk, akkor itt is azt tapasztaljuk, hogy a hatóságok, határozottan és erőszakot sem kímélve léptek fel a magyar egyházakkal szemben. 1919. április 27-én a román hadsereg, amely behatolt Magyarország területére, elfoglalta Nyíregyházát. Itt internálták Miklósy István hajdúdorogi püspököt, sőt le is tartóztatták. A fogságban arra kényszerítették, hogy mondjon le azokról a plébániákról, amelyeket korábban a Gyulafehérvár-fogarasi egyháztartományból csatoltak az ő egyházmegyéjéhez.

1

4 1919. szeptember 26-október 4. között a román rendőrség gróf Mailáth Gusztáv Károly gyulafehérvári püspököt háziőrizetben tartotta.

1

5 1919. december 9-én aláírt kisebbségvédelmi törvény Romániában minden nyelvi, faji, vallási különbség nélkül egyenlőséget ígért az ott lévő népeknek és egyházaknak, ugyanakkor az 1922-ben elfogadott alkotmány 22. cikkelye az ortodox egyházat Romániában uralkodó egyháznak 1 ß nyilvánította. Mindezeket azért kívántuk előre bocsátani, hogy még inkább érthetővé és értékelhetővé tegyük azt a kitartó és áldozatkész munkát, amely a lelkiismeretes, ugyanakkor ügyes diplomáciai manőverekkel és a lehetőségek maximális kihasználásával eljáró Glattfelder püspök ténykedését jelzi. A püspök ezen ügyes és a törvényességet maximálisan figyelembe vevő magatartásával érte el, hogy szinte egyedüli egyházfőként, az 1918. december 1-i, már említett gyulafehérvári román egyesülési gyűléstől kezdve, egészen 1923 elejéig a helyén maradt. Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a többi erdélyi katolikus püspök, részben a román hatóságok általi akadályoztatás, részben egészségügyi problémáik miatt nem tudott kellőképpen egyházmegyéje élén ténykedni, akkor azt mondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban Glattfelder püspök volt az erdélyi magyar katolikus élet meghatározó személyisége, aki maximális tevékenységet folytatott a magyarság, és ezen belül a magyar katolikus egyház védelmében. Ez nemcsak a közvetlen egyházi hitéleti te12 uo. 13 i. m. 79-82, 85-88. és 90, 93-94. 14 BALOGH - GERGELY L m. 168. 15 uo. 174. 16 uo. 175. 176