A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
HORVÁTH Csaba: A szociáldemokraták útja a polgári forradalomhoz
Ha elfogadjuk, hogy a nemzetiségek ekkor már véglegesen kifelé gravitáltak, a szociáldemokraták pedig bár egy föderáción alapuló, de egységes országban gondolkodtak, akkor a programok már nem voltak összeegyeztethetők. Ez természetesen jelenthetné még azt, hogy ez az alapprogram volt eleve hibás, de ez csak az utókor szemszögéből nézve vélelmezhető, hiszen a nemzetiségi kérdést magyar szemszögből a korszakban legkiválóbban ismerő Jászi Oszkár ún. „Keleti Svájc" programján is túlhaladt az idő 1918 őszén. Milan Hodzsa már szeptember végén ezt írta az autonómiatárgyalásokkal kapcsolatban: „Engedjük hát, hogy [Károlyiék] egy kis ideig még örüljenek, és azután végérvényesen lehetetlenné kell tennünk őket". 10 3 Véleményem szerint a nemzetiségi kérdés vonatkozásában is kimondható, hogy nem beszélhetünk megkésettségről, ugyanis ha hamarabb alakult volna meg a Nemzeti Tanács, az álláspontok közötti különbségek itt sem lettek volna összeegyeztethetőek. Ennek értelmében a szociáldemokratákat sem lehet megróni a kérdésben elfoglalt álláspontjuk miatt. Sőt véleményem szerint párhuzamot lehet érzékelni az MSZDP és a szociáldemokrata nemzetiségi szekciók politikája között. Abban a vonatkozásban, hogy mindegyik fél a saját nemzetiségének megfelelő polgári politikusok irányába tájékozódott, kereste a szövetséget. Ez pedig nem a szociáldemokraták politikai hibájából adódott, hanem az események logikájából. 10 4 A fentiekben tárgyaltak alapján a Nemzeti Tanács megalakulásának megkésettségét kiemelő megközelítést, abban a tekintetben, hogy megalakulása esetén a döntő események hamarabb, vagy alapvetően másként valósultak volna meg, nem tekinthetjük kizárólagos érvényűnek. Ugyanis e nézet a késés mögött meghúzódó politikai szándékokat tekintette hibás politikai nézeteknek, e megközelítés helyett a fentiekben törekedtem abból kiindulni, hogy a szereplők politikai lépéseit logikai úton saját politikai nézeteiknek megfelelően vizsgáltam. Ezek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a Nemzeti Tanács megalakulásának időpontja logikusan következett az események menetéből. A nemzetiségi kérdés oldaláról, akkor következett be döntő elhatározás, amikor a nemzetiségek képviselőinek az országgyűlésben elhangzott beszédei, nyomatékosítva Wilson levelével nyilvánvalóvá tették, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak nem lesznek nemzetiségi tagjai. Másfelől pedig a békés megoldás előtt nem volt nyitva az út. A FORRADALOM KÉRDÉSE Megkerülhetetlen az a probléma, hogy a politikai hatalom békés úton való megszerzése illúzió volt-e, ebből kifolyólag pedig hibás politika, mivel a forradalom már a kapuk előtt állt. 10 5 (Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy akkor a nemzetiségekkel való tárgyalás is eleve hibás és felesleges volt. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a demokratikus erőknek már ekkor le kellett volna mondaniuk a területi integritásról, ami azonban a magyar társadalom számára nem volt elfo103 LITVÁN: Jászi Oszkár. 132. 104 Vö. HAJDÚ Tibor: Közép-Európa forradalma. 1917-1921. Gondolat. Bp. 1989. 28. 105 KENDE: Forradalomról forradalomra. 42.; HAJDÚ: A polgári demokratikus forradalom. 35. 130
