A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

HORVÁTH Csaba: A szociáldemokraták útja a polgári forradalomhoz

elmaradásában döntő szerepe a szociáldemokrata nézeteknek volt. Ezt erősíti Galántai értékelése, miszerint a program „különösen semmitmondó a nemzetiségi kérdésben, ezért a programot elutasították a szociáldemokrata párt nemzetiségi szekciói is".

9

5 Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy vajon a szociáldemokraták ígértek keveset, vagy pedig a nemzetiségek nem akartak már megegyezni. Kende állapítja meg, hogy „a háború utolsó éveiben a nemzetiségi szekciók egyre jobban eltávolodtak a párttól, és mind szorosabb szálak kapcsolták őket saját nemzeti burzsoáziájukhoz".

9

6 Azt a szociáldemokrata célt, hogy a kiáltványhoz e nemzetiségi szekciók is csatlakozzanak, véleményem szerint nem önmagában a szociáldemokraták programjának elégedetlensége akadályozta meg, hanem az, hogy a nemzetiségek már egyre inkább az új állami keretek létrehozásában betöltött szerepükkel voltak elfoglalva, hiszen Buchinger szavait idézve, már zajlott a „szomszédos népek és nemzetek történelmi konjunktúrája".

9

7 Ezt látszik alátámasztani, hogy Kunfi kész volt továbbmenni nemzeti kérdésben a pártkongresszuson, amikor kijelentette, hogy „nem fog olyan politikát támogatni, amely a fegyverek erejével, kényszereszközökkel itt tart olyan néQQ peket, amelyek itt maradni nem akarnak". Az a megfogalmazás miszerint ezt a nyilatkozatot lerontotta, hogy csak abban az esetben ismerte el ezt a jogot, ha Magyarország nem alakul át demokratikus állammá,

9

9 érzésem szerint figyelmen kívül hagy egy alapvető tényt. Mégpedig azt, hogy az MSZDP vezetőségének programja abból indult ki, hogy „a nemzetek szabad szövetkezésén, föderációján alapuló Magyarország jobb és biztosabb támasztéka a nemzetek társadalmának, népei boldogulásának és az emberi haladásnak, mint a feldarabolt és a sokféle életérdekben megcsonkított, több részre hulló Magyarország".

10

0 Ez a program szerves eredménye volt a szociáldemokraták háború előtti nemzetiségi kérdésben, illetve Magyarország területi kérdésében megfogalmazott álláspontjának. Mivel a nagyobb államterületeket, gazdasági egységeket, a társadalom fejlődésének, illetve a munkásmozgalom szervezésének szempontjából előnyösebbnek tartották, ezért nem számoltak Magyarország területi integritásának felbomlásával. Ennek következtében a nemzetiségek egyébként jogosnak tartott követeléseit a társadalmi igazságtalanságok felszámolásával, széles körű demokratizálással, és végül akár föderalizálással kívánták orvosolni.

10

1 Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy bár a fentiekben bemutatott demokratizálási programmal elkerülhetőnek, és elkerülendőnek tartották, de a szociáldemokrata sajtóban volt már olyan hang, mely bár óvatosan, de számolt az esetleg bekövetkező területveszteséggel.

10

2 95 GALÁNTAI József: Magyarország az első világháborúban. 1914-1918. Gondolat. Bp. 1964, 327. 96 KENDE: Nemzetiségi politika. 95.; KENDE: Forradalomról forradalomra. 58. 97 BUCHINGER Manó: Tanúvallomás. 9. 98 MMTVD. 4/b. 480. 99 KENDE: Nemzetiségi politika. 100. 100 MMTVD. 5. 246. 101 ERÉNYI Tibor: Magyar szociáldemokrácia és a nemzeti kérdés. Társadalmi Szemle. 1984. 7-8 sz. 152-155.; VARGA Lajos: A magyarországi szociáldemokrácia történetéhez. Társadalmi Szemle. 1989. 5. sz. 71-72. 102 Népszava okt. 11. vö. VARGA: Garami. 176.; Népszava okt. 20. 129