A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

LENGYEL András: „Voltam Szegeden is újságíró”. Thury Zoltán és Szeged

rülmény tehát, hogy a posta nem augusztus hó 1-én, hanem csak 2-án kézbesítette Szeged város hatóságánál az ajánlatot, vállalkozó hátrányára nem szolgálhat." A jegyzőkönyv állítása ma már nem ellenőrizhető, a boríték nincs meg. Az azért ér­dekes, hogy a szóban forgó táviratot, mint láttuk, a Napló szerint nem László Gyula kapta, hanem Tóth Pál, ám erről a jegyzőkönyvvezető Tóth Pál nem tud. A bizottság igazgatónak Janovics Jenőt javasolta. A javaslatot a másnapi, har­madiki rendkívüli tanácsülés meg is szavazta. így a szegedi színház bérletét, 1901. szeptember 1-től terjedő három évre Janovics nyerte el." A nyertes kétségkívül kitűnő színházi szakembernek bizonyult — Szegeden is. 13 A színügyi bizottság döntésével meghiúsult Thury Szegedre való visszatéré­sének lehetősége. Hogyan élte meg e kudarcot, nem tudjuk. A Szegedi Napló min­denesetre nem az író személyes kudarcaként interpretálta a fejleményeket — össz­hangban saját első reakcióikkal. A Naplónak a színügyi bizottság határozatáról beszámoló cikke 10 0 az elképzelések különbözőségét — s Thury kiválóságát hangoz­tatta: „Az első jelentkező Thury Zoltán az országosan ismert kiváló író volt, aki részletes memorandumot dolgozott ki, s a házi kezelést ajánlja. A feltételeknek azonban nem felelt meg, amennyiben nem tette le a kötelezően előírt 10.000 korona kauciót. Thury memoranduma érdekes és tiszteletre méltó eszméket tar­talmaz, azonban a város nem azt akarta, amit ő előterjeszt, s így nem is tekinti Thuryt tulajdonképpeni pályázónak." S nem élezte a helyzetet Thury lapja, a Bu­dapesti Napló sem. A színügyi bizottság döntését kommentálva egyebek közt ezt írta a fővárosi lap: „Ma [ti. a döntés után] semmiféle tekintet nem gátolt ben­nünket annak a kimondásában, hogy a bizottság határozata nagyon szerencsés, és a gondjaira bízott színház odaítélése méltánylása egy ritka képzettségű, finom művészi lélekkel megáldott ifjúnak, aki az ifjúság lelkesedésével, nagy gyakorlati és elméleti tudásával bizonyára be fogja válta a szegedi lapokból ismert ígéretét, és oly nívóra emeli a szegediek szép színházát, amely megfelel annak az előkelő pozíciónak, amelyet Szeged városa az ország városai közt elfoglal, és azoknak a szép hagyományoknak, amelyek a tiszaparti metropolis színházához fűződnek." Ez, függetlenül attól, hogy ki írta a cikket, Thury-e avagy valamelyik szerkesz­tőségi kollégája, a vereség elegáns elismerése volt. Nem véletlen, hogy a Szegedi Napló, mintegy rossz lelkiismeretét is csendesítendő, egy, augusztus 4-i újabb cik­kében újraközölte a fővárosi lap e véleményét. 10 1 A város és Thury viszonya tehát, legalábbis a nyüvánosság szintjén, nem romlott el. De a kapcsolat érdemi része lezárult. Ami ezt követően még számba vehető, az már csak egy hajdani együttműködés utóélete, s mindössze néhány esetleges mozzanatból áll. 99 Vö. SzN, 1901. aug. 4. 9. 100 Dr. Janovics Jenő - a szegedi színigazgató. SzN, 1901. aug. 3. 7. 101 Az új szegedi színigazgató. SzN, 1901. aug. 4. 9. 109

Next

/
Thumbnails
Contents