A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MARJANUCZ László: Szeged társadalma az 1869. évi népszámlálás tükrében

ségben, mint a többiben. Az összeírási ívek azonban erre nézve nem adnak támpontot, mert a családi állapot-fölvételt nem kombinálták a korcsoportos egybevetéssel. A másik figyelemre méltó körülmény Felsőváros nőtlenjeinek extrémen alacsony száma (81). Még a hibás adatfölvétel lehetősége is fölmerült a hihetetlen szám kapcsán, de a családi állapot egyéb kategóriáiban szereplő népességszám együttesen megegyezett a városrészre kimutatott össznépességi adattal. Ugyancsak kiugróan magas az özvegy, illetve az elvált férfiak aránya. Ennek is lehettek demográfiai okai, pl. az, hogy az özveggyé válás olyan korban következett be, amikor már sokan nem vállalták az újraházasodást. A nőtlenek alacsony számát inkább társadalmi okokkal magyarázzuk: a halászokból, iparosokból, hajósgazdákból álló felsővárosi férfi nép, hamarabb önállósult, a családalapítás egyben a független életet, a saját háztartást is jelentette. A széleskörű házashajlandóságra az anyagi föltételek gyorsabb megteremtésének lehetősége jótékonyan hatott. Kulinyi kiemeli a fölsővárosiak házasodási szokásaival kapcsolatban, hogy az erősen endogám jellegű, párválasztási körzete legföljebb Rókusra terjedt ki, egyébként maguk közül választottak.

13 Ez ahhoz vezetett, hogy az özvegyek saját korosztályukban Felsővároson belül már nem találtak megfelelő partnert. Magas arányukhoz ez is hozzájárult. FOGLALKOZÁSI MEGOSZLÁS Az 1870 után készült népszámlálási statisztikák részletesen tüntetik föl a foglalkozás szerkezetét. Az 1870-i logikája, csoportosítási módja más elveken nyugodott mint az 1890-től kezdődőek, ezért mellőzzük a későbbi adatokkal való összehasonlítást. Foglalkozás Az összes kereső százalékábanl870 Fő % Őstermelés 14 293 20,4 Ipar 4 767 6,7 Kereskedelem és hitel 1 898 2,7 Közszolgálat és szabadfoglalkozás 729 1,2 napszámos, cseléd 3 677 5,2

14 A teljes lakosságból (70 179) csak 25 418-an (36,21%) voltak keresők. Ennek a 36%-nak további belső differenciálódását mutatja táblázatunk a keresők foglalkozási ágankénti besorolásával. Már első sora figyelmeztet bennünket a népszámlálások különböző módszereire. 1870-ben nem tüntették föl mezőgazdasági kere13 KULINYI Zsigmond: Szeged újkora. Szeged, 1901, 227. 14 „Szeged szabad királyi város tekintetes tanácsának írt hivatalos jelentése Mészáros György főjegyzőnek az 1870. évi népszámlálás eredményeiről". In: CSML Polgármesteri iratok. 839/1870.