A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BOGOLY József: Ágoston Ars memoriae 1860-1865. Roediger Lajos emlékirata. Makói évek

Az emlékirat az „én-elbeszélés"-ek közé tartozik és a benne kifejeződő szubjektivitás is történeti képződmény. Az emlékirat valójában levélszerű írásos műfaj. Csak éppen szerzője itt a levélnél jóval nagyobb formátumban mozoghat.

16 Utazási tapasztalatok, a család lakhelyváltoztatásának körülményei tükröződnek az egykori makói kisfiúra emlékező szövegben. A saját kora által némileg determinált elbeszélő az egykori énjét utólag egy jellegzetes tényirodalmi értékelő távlatból láttatja. Roediger Lajos számára egyszerre fontosak a családi szereplők és a makói nevelődés iskolai helyszínei. A helyi történelem korrajz-szerű reprezentációja sem marad el.

17 Az országos történelem helyi lecsapódásaiként átélt események különösen érdekes látószögben kerülnek bemutatásra. Az önéletrajzi szelf és a lokális emlékezet mentalitástörténeti összefonódására is találunk példát Roediger Lajos emlékiratában. II. FORRÁSÉRTÉKŰ SZEMELVÉNY A MAKÓI ÉVEKRŐL (1860-1865) Az emlékirat történeti információkban gazdag. Roediger értékes megjegyzést tesz saját tankönyveiről, makói könyvtárának díszeiről. Ebben az összefüggésben Roediger egyik könyvét, a Friedrich Schoedler által írt természetismereti tankönyvet egykorú könyvhirdetés segítségével röviden ismertetem. Schoedler Frigyes: A természet könyve. (Pest, 1853.) c. könyve Geibel Ármin pesti könyvárusnál jelent meg és könyvkereskedésekben volt kapható. A Vasárnapi Újság c. hetilap olvasóközönsége számára így mutatta be a tankönyvet:„ (...) Természettant, csillagászatot-, vegy-, ásvány-, föld-, élet,- növény- és állattanokat; a természet-ismeret minden barátainak különösen a gymnasiumok és feltanodák növendékeinek ajánlva. A 6-dik kiadás után magyarra tették Jánosy Ferencz, Mentovich Fer. és ifj. Szász Károly, nagy-kőrösi felgymnasiumi tanárok. Számos a szövegbe nyomott ábrákkal, csillagabrosszal s színezett konyomatu földtani ábrával. — Ara 3 f 24 kr. Finoman kötve 4 ft. Merőben feleslegesnek hisszük e jeles mű fontosságára és használhatóságára hívni föl az olvasó figyelmét, kivált a mai korban, midőn a természettudományok iskolában és életben, első rangú érvényre emelkednek.(...)." Az emlékiratban Roediger irodalmi vonatkozásban utal Vörösmarty költeményeire, Vas Gereben, Jósika Miklós, Jókai Mór regényeire, Petőfi Az ember c. versére, Beöthy László műveire, Jámbor Pál irodalomtörténetére. Horváth Mihály történelmi munkáit Roessler vüágtörténeti összefoglalását és Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkáját és J. G. A. Galetti földrajzi atlaszát emlegeti. Makói évei idején, családja körében olvasmányként megismert egykorú hírlapok és kulturális sajtótermékek közül a Hon, a Vasárnapi Újság, a Honderű, a Bolond Istók, a Ludas Matyi c. lapokat nevezi meg. A Roediger-emlékirat Makóra vonatkozó részletének forrásértéke összevethető azokkal a válogatott forrásszemelvényekkel is, amelyek a Gilicze János és Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna által írt és összeállított Város a Maros mentén. Makó 16 Vö.: FREEMAN, Mark: Rewriting the Self. History, Memory, Narrative. London, Routledge, 1993. 17 Vö.: FÁBRI Anna: Gyermekkorok. A családi nevelés és nevelődés folyamata, szereplői és szinterei 19. századi magyar emlékiratokban. Bárka, 2002, 4. 91-96.