A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BOGOLY József: Ágoston Ars memoriae 1860-1865. Roediger Lajos emlékirata. Makói évek

dotikus elemeket tartalmazó elbeszélő művészettel is rokonítható. Felvetődik a kérdés, vajon milyen fiktív mozzanatokat tartalmaz ez az emlékirat? A szövegben tükröződő kisfiú nézőpontjának természetes naivitását hogyan írja felül az idős korú emlékező történelemszemlélete? Az emlékezet szövegszerű megnyilvánulása, az emlékirat milyen ellenállást képes kifejteni a múltat felemésztő felejtéssel szemben? A helytörténeti referenciák feltárásával, az emlékezés történeti „algoritmusainak" elemzésével, a történelmi részadatok és tények további stukturalizálásával ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk. A helytörténeti referenciakeretek pontosan hozzá illenek ehhez az emlékirathoz. Roediger Lajos korabeli makói személyeket emleget. Posonyi a későbbi polgármester, Tyukodi tanító, Farkas ügyvéd a püspökség prokurátora, a Szondi bácsiként említett tanító, Szabó tanító, Komáromi tanító, Szalárdi Molnár a partikula tanára, Cserey Ignác ezredes, Gyerőffy a „búsköltő" (valószínűleg Gereőffy Ferenc), Zay Róbert, Szüvásy István, Szeremlei Sámuel református lelkész, Molnár Albert tanár, Szalárdi Antal tanár, Bogyó Pál plébános, Beck tánc- és zenetanár, Csörgeö Antal főispáni helytartó, a szegedi Pákh sótárnok és a Dugonits Andrással rokonságban lévő felesége, Csécsi-Nagy Imre ev.ref. lelkész, Sz. Molnár Albert gimnáziumi igazgató, Szalárdi J. ev. ref káplán, Zsakó M. ref. egyházi gondnok, Széli István földbirtokos, Bánffy Zs. nyugalmazott református lelkész, Horváth M. görög katolikus iskolaigazgató, Steinhardt J. az izraelita iskola igazgatója, Nemesik M. városi képviselő, Csécsi M. Imre iskolaigazgató szerepel a Roediger-féle emlékiratban.

14 Az időjárás, az aszályos évek, a Maros áradása is szóba kerül. Roediger emlékezeti szövegalkotása olyan történeti ego-dokumentum, amely az ars memoriae keretében tesz kísérletet a narratív identitás megteremtésére. A népi emlékezet szövegtípusával csak távoli kapcsolatokat tart. A történeti feljegyzések a szubjektum Önmagához való viszonyáról és históriai kontextusairól szólnak.

15 Roediger történeti-önéletrajzi emlékezésének térdimenziói és idősíkjai a helytörténeti kontextualizáció közben látszódnak meg igazán. A kontextualista történeti vizsgálat során, az eddig ismert helytörténeti szakirodalommal összevetve a Roediger Lajos emlékiratában feltáruló kiúturális megnyilvánulások és attitűdök sorozatából egy új makói mikrotörténeti mozaikkép bontakozik ki. A kulcsszavak szintjén a már ismert helytörténeti vonatkozások párhuzamaira találunk rá. A literális történeti kommunikáció keretén belül az emlékirat a tényirodalomba sorolható és a históriai korszak mentális kódjainak megismerésében a történetírás számára nyújt fontos háttérismereti anyagot. Az önéletrajz, az emlékirat a történelem narratív transzformációjának is tekinthető. 14 Vö.: BLAZOVICH László (szerk.): Csanád Megye Levéltára 1710-1950. Szeged, 1984. 258., SZÖLLÖSI Antal: A makói református egyház története. Szirbik Miklós Társaság Füzetei 13. Szerk.: TÓTH Ferenc. Makó, 2000., HORVÁTH 1896, 123-184., Makó története 1849-től 1920-ig. Szerk.: SZABÓ Ferenc. Makó, 2002. 8., 10., 12-13., 23-, 25., 36., 43., 50., 82., 84., 94., 104-105., 130., 133., 150., 178., 206., 208., 219., 236. ,267-277., 331-336., 375-376., 379., 380-384., 386., 389., 392., 395-396., 404-406., 410-412., 447-448., 456., 458., 465. Posonyi Ferencről van szó, Roediger Lajos nem jól emlékszik, mert Posonyi Jánosként emlegeti. 15 Vö.: RlCOEUR 1999, 310-352., GYÁM Gábor: Kontextus és kontextualizáció a történetírásban. In: Uő: Relatív történelem. Typotex, Bp., 2006, 241-259.