A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

KUNSTÁR Csaba: Lakos-gyilkosság: Politikai krimi Szentesen

LAKOS-GYILKOSSÁG: POLITIKAI KRÍMI SZENTESEN KUNSTÁR CSABA Szentes egykori rendőrkapitányát Lakus Józsefet 1946. március 7-én a kommunista R-gárda tagjai brutálisan meggyilkolták a városi kórházban. Az elkövetők közkegyelmet kaptak, annak ellenére, hogy a gyilkosság jelentékeny belpolitikai vihart kavart. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lévő dokumentumokból világosan kitűnik, hogy a gyilkosságot az egykori kommunista képviselő, Dadi Imre parancsára hajtották végre, valamint a merényletről a rendőrök is tudtak. A történet — bár krimibe illik — jól tükrözi hazánk 20. századi történetét. Kádár János, valamint az MSZMP 1962-ben, a VIII. párkongresszuson hirdette meg az „aki nincs ellenünk, az velünk van" politikai üzenetét. A Kádár-rezsim igyekezett kiegyezni a történelmi egyházakkal, valamint arra törekedett, hogy megnyerje a hazai értelmiséget. A pártkongresszus egy új korszakot hirdetett meg, és a rezsim egyszer és mindenkorra le akarta zárni az 1956-os forradalom utáni megtorlás korszakát: 1963-ban több mint négyezer ember nyerte vissza szabadságát. A kádári politika elérte, hogy a növekvő életszínvonalért, egy viszonylagos jólétért cserébe a társadalom elismerje az egypártrendszert, elnézze szabadságjogainak korlátozását, valamint feladja politikai jogait. A '60-as években az embereket már jobban érdekelte a televízió által közvetített Ki mit tud, mint Nagy Imre, vagy a több száz kivégzett forradalmár. Ezt az enyhülést érzékelhették azok az egykori szentesi párttagok, akik 1962-ben egy névtelen levelet juttattak el az MSZMP Központi Bizottságához, hogy felhívják a figyelmet egy tizenhat évvel azelőtt történt brutális gyilkosságra. „Adjunk igazságos és becsületes rehabilitációt az ártatlanul meggyilkolt Lakos József szentesi rendőrkapitánynak és meghurcolt családjának."

1 A levél írói még azt is hozzáfűzték, hogy „egész Dél-Magyarország örömmel venné", ha az esetet kivizsgálnák. A névtelen levél beindította a belügyi gépezet működését, és egy vizsgálat erejéig

2 leporolták a Lakos-gyilkosság elkövetőinek — Dadi Imrének és társainak — aktáit. 1 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) V-93039 2 Uo. A vizsgálatot Köteles István, a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség I osztályának alezredese végezte. A szigorúan titkos minősítéssel ellátott jelentés dátuma: 1962. október 11.