A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

KUNSTÁR Csaba: Lakos-gyilkosság: Politikai krimi Szentesen

NYOMOZÓTISZT Lakos József

3 1939-ben lépett be a Magyar Királyi Államrendőrséghez. A fiatal nyomozó pályafutását a Horthy-rendőrségnél mindvégig bizalmatlansággal szemlélték felettesei. Ennek oka az volt, hogy édesapja 1919-ben vöröskatonaként szolgált. A '60-as évek elején ugyanezt a tényt Török László, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára

4 — egy szigorúan bizalmas feljegyzésében — némi malíciával úgy kommentálta, hogy a „Tanácsköztársaság leverése után azonban a Lakos családnak bántódása nem volt".

5 Idősebb Lakos József tanító, a '20-as években alkalmi munkákból élt, majd 1933-tól a Magyar Hirdető Iroda szentesi kirendeltségének vezetője lett. Három fia közül Ferenc a háborúban pilótaként szolgált, Géza pedig hivatásos tisztként. A legidősebb rendőrtisztnek állt. Milyen jogai és kötelességei voltak egy detektívnek a Horthy-rendőrségben? Polgári ruhás tisztviselőként nem volt jogosult fegyverviseletre. Lakos József a rendőrségnél a legalacsonyabb fizetési osztályba tartozott.

6 A Szentesi Rendőrkapitányságon a politikai ügyek nyomozását, valamint a pártok ellenőrzését bízták rá. Különösképpen a baloldali szociáldemokrata és kommunista vezetők tevékenységét kellett figyelemmel kísérnie. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után különösen szemmel kellett tartania két — veszélyesnek minősített — politikai csoportosulást. Az egyik a szentesi kommunista pártsejt volt, a másik csoportot pedig öt helyi zsidó személy alkotta. Állítólag ők a brit titkosszolgálat ügynökei voltak, és rádión tartottak kapcsolatot megbízóikkal. Véleményem szerint ennek semmi tényalapja nincs, pusztán a náci propaganda sugallta, hogy minden zsidó potenciális brit ügynök. 1944 áprilisában a szentesi rendőrök begyűjtötték a helyi kommunistákat, majd internálták őket. Egyiküket, Kádár Sándor kőművest, úgy megverték, hogy eltört a bordája, belső sérüléseket szenvedett és kitörtek a fogai. Bár Lakosnak semmi köze nem volt Kádár Sándor megveréséhez, egy szentesi lap azt állította, hogy a „kőműves mester 1944.április 5-én ujjlenyomat-felvétel végett került fel Lakos Józsefhez. Az ujjlenyomat-felvétel elsőre nem sikerült. Erre Lakos utasítást adott, hogy csavarják ki a karját. Pribékjei megtették, és jó alaposan össze is rugdalták." A cikk írója — aki később is rendszeresen támadta a nyomozót — még azt is tudni vélte: miután internálták, Lakos intézkedett, hogy verjék rokkantra a kőműves mestert.

9 3 Lakos József 1913. szeptember 9-én született Szentesen. 1935-ben érettségizett a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban. A gimnázium utolsó évében belépett a Turul Szövetség Horváth Mihály Bajtársi Egyesületébe. 1937-től újságíróként dolgozott, de egyetlen cikkét sem írta alá, majd 1938-tól a városházán vállalt helyettesítést. 1939-től lett detektív. 4 Török László 1960-1962-ig töltötte be a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkárának tisztségét. 5 ÁSZTL V-93039. Idősebb Lakos József 28 hónapig tartó fogvatartása után amnesztiával szabadult 1921 decemberében. 6 BAKTA László - VIRÁGOS István: A Lakos-gyilkosság. Szentes, 1992. 7 Uo. 8 Magyar Alföld, 1946. február 16. A cikk írója az a Wachsmann István volt, akinek Dadi Imre, a Magyar Kommunista Párt vezetője azt a feladatot adta, hogy cikkeivel fordítsa a közvéleményt Lakos József ellen. 9 Uo.