A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

VlNCZE Gábor: „A rendőrségi és népbírósági eljárások... egyre több lelkészi személyre terjednek ki". Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében (1945-1948)

egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte.

12 de végül „csak" nyolc hónapot ült le, mert szabadon engedték. Mivel a világi bíróság elmarasztalta, az egyházmegyei bíróság „feddésre" ítélte, de még ez előtt lemondott az esperesi tisztségéről. (Harsányi „bűne" az volt, hogy a Felsőház tagjaként megszavazta a zsidó törvényeket - csakhogy ugyanezt Ravasz László és Révész Imre püspökök is megtették, még sem vonta senki emiatt felelősségre őket...) Leél-Ossy Árpád esete nem tekinthető egyedinek. Szentpéteri István Makó-újvárosi kántor 1945 februárjától áprüisig volt internálva — anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene. Ugyanígy internálták a füzesgyarmati Csatári K. István és Lápossy Béla református tanítókat, és Mucsi László vésztői tanítót.

13 Gyökössy Dániel gyomai lelkipásztort

14 „népellenes bűntett" vádjával áhították a gyulai népbíróság elé. A vád feltehetően egy — menekülés közben, Döbröközön 1944. október 29-én elmondott —prédikációjában meglévő állítólagos szovjetellenes kitétel lehetett.

15 Népbíróság elé állították, 1945 nyarán elrendelték az előzetes letartóztatását, de november 12-én a népbíróság szabad lábra helyezte, ám még a tárgyalásának kezdete előtt meghalt. Természetesen az egyháziak üyen módon történő zaklatása, üldözése nem csupán tiszántúli jelenség volt: „Mind több lelkészünk kerül sokszor alaptalan vagy egészen jelentéktelen panasz alapján letartóztatásba, s a letartóztatás a letartóztatott lelkészek kihallgatása nélkül hetekig tart..." — tájékoztatta Ravasz László dunamelléki püspök Révész Imrét egy június 6-i levelében, melyben azt is közölte, hogy az ideiglenes miniszterelnöknek, Dalnoki Miklós Bélának is írt ebben az ügyben.

lb Egy 1945 májusában kelt jelentés szerint a Tiszántúli Református Egyházkerület három esperese, egyik egyházkerületi tanácsbírója, főgondnoka, valamint 1 7 Makkai Sándor teológiai professzor (volt erdélyi püspök) ellen indult rendőrségi, illetve népbírósági eljárás. Egyebek mellett ezért kereste meg levélben Révész Imre debreceni püspök először 1945. május 7-én gr. Teleki Géza kultuszminisztert, majd július 7-én államtitkárát, Bereczky Alberthet, utóbbinál felhozva, hogy a rendőri vagy népbírósági eljárás alá vont lelkipásztorok száma — csak a tiszántúli egyházkerületben — harminc körül jár.

18 12 KÓSA 1994. 153-154. p. és TtREL, I. 29 g fond (egyházmegyei bírósági iratok), 7. d., B.10/5-1946. (Harsányi Pál egyházfegyelmi ügye.) Népbírósági iratai nem kerültük be a gyulai levéltárban, csupán az iktatókönyvben van rá utalás. 13 TtREL, I. 1. c fond, 487. d., ad 308/1947. sz. Gönczy Béla esperes 1947. május 12-i jelentése az egyházmegyében internált, rendőrségi felügyelet alá helyezett vagy elítélt egyházi személyekről. 14 Gyökössy Dániel (Szeghalom, 1887-Gyoma, 1946.) A húszas-harmincas években több alföldi településen volt segédlelkész, majd 1938-ban megválasztották gyomai lelkipásztornak, haláláig ott szolgált. 10 Az iratcsomóban csupán az előzetes letartóztatás 1945. november 2-i meghosszabbítása, a lelkész november 10-i beadványa, valamint a 12-i szabadlábra helyezése található. BML, népbírósági iratok, XXV. 12. fond, 12. d., Nb. 517/1945. 16 TtREL, I. 1. c fond, 469. d., 1371/1945. sz. 17 „Makkai Sándorhuz hozzányúlni annyi, mint a református egyházban óriási izgalmat és elkeseredést támasztani, s azt akarata ellenére a reakció felé szorítani." — írta Révész Imre Ravasz Lászlónak az 1945. április 26-i levelében. DREKL, A/lc fond, 93. d., 1937/1945. sz. 18 KORMOS 1994, 238.