A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig

zasság elmarad. 1945. november 14-én így írt a plébános: „A vőlegény mint katona [szabadságra] nem jöhet le Győrből bármikor, és most sürgősen szeretnék megkötni a házasságot. "

118 Hasonló kényszerhelyzet állt elő 1951-ben. Február 4-én kelt levelében írta a plébános: „A vőlegény mint katona eddig még nem kapta meg a nősülési engedélyt, de rövidesen le fog szerelni (néhány napon belül) és akkor szeretnék azonnal megkötni a polgári házasságot. Nem lesz tehát idő a hirdetésekre."

119 Az I. világháború A háborús időkről 1917-ben írta a falu akkori plébánosa, Árpás Gyula:

120 „A házasságkötések száma az elmúlt négy év alatt nagyon megcsappant. De meg kell említenem, hogy többen, akik a háború előtt vadházasságban éltek, a háború alatt az 191 egyház színe előtt törvényesen is egybekeltek. " Év Házasságot kötött párok Hirdetés alól fölmentett párok 1914 42 4 9,5 % 1915 3 _ _ 1916 13 1 7,6 % 1917 18 3 16,6 % 1918 41 4 9,7 % 1919 151 Az I. világháború alatt érthető, hogy kevés házasságot kötöttek. Ezen belül ugyanakkor megnőtt a hirdetés alól fölmentett párok aránya, mely a katonák rövid szabadságával, a küszöbön álló bevonulásokkal van összefüggésben. A világégés teremtette viszonyok között valóban nem volt idő a háromszori hirdetés kivárására. És az is igaz, hogy a körülmények, a front veszélyei több esetben a rendezetlen kapcsolatok törvényesítését sürgették. „A jegyesek eddig vadházasságban éltek, a vőlegény a harctéren küzd s egy heti szabadságot kapott azért, hogy... házasságot köthessen. A vőlegénynek a mai napon be kell vonulnia. Nem volt tehát időm arra, hogy a jegyeseket kihirdethessem, vagy hogy részükre felmentést kérjek attól. "

122 -írja egyik 1916-os beadványában a plébános. (IV. függelék 3.) Az ekkor fogalmazott fölmentési kérelmek állandóan ismétlődő fordulata, hogy a katonavőlegény rövid szabadságon tartózkodik itthon, így legföljebb egyszeri hirdetésre 118 Ek.1.1945. 25. Ezt a mulasztást indokolhatták még az 1945-ös év zavaros viszonyai is. 119 Ek.I.1951.7.a 120 Árpás Gyula 1893-tól 1926-ig volt Kiszombor plébánosa. 121 A háborús évek hatásairól ÁRPÁS Gyula a következő címmel írt összegzést: „Tapasztalataim a hívek pasztorációjánál a háború lefolyása alatt. " írása a plébánia irattárában található. Erről lásd: ORBÁN Imre: Hitélet és erkölcsi viszonyok Kiszomboron az I. világháború idején. In Határjáró. Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére. Szerk.: BÁRKÁNYI Ildikó, FODOR Ferenc. Móra Ferenc Múzeum Szeged, 2005, 383-390. 1. 122 Ek.1.1916.59.