A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
ORBÁN Imre: A házassági hirdetések alóli fölmentések Kiszomboron a polgári anyakönyvezés bevezetésétől a kommunista diktatúráig
denképpen sürgősen házasságot kötni szándékozó jegyeseknek, hogy házasodjanak meg egyelőre polgárilag reverzális nélkül, majd ha elhárult minden akadály, keljenek egybe katolikus módon, egyházilag is. A püspök fölmentést adott a feleknek a vegyes vallás alól, és engedélyezte a polgári formaságok, a vallásváltoztatás anyakönyvezése után, a házasság megkötését. 97 Tiltott idő Nagy számban fordult elő a tiltott idő alóli fölmentés. Ez a hirdetések szempontjából azért érdekes, mert nemcsak házasságot, de házassági hirdetéseket sem lehetett tartani ezekben az időszakokban. Az egyház 5. parancsa: „Tiltott napokon menyegzőt ne tarts!" Ez azokat a napokat jelöli, melyek különösen is az imádságnak, bűnbánatnak, önmegtagadásoknak voltak szentelve adventtől vízkeresztig és hamvazószerdától fehérvasárnapig. Ezeket a napokat zavarná egy-egy esküvővel járó zenés mulatság, ezért Magyarországon ekkor nem engedték automatikusan a házasságkötéseket. Innen az elnevezés: tiltott idő. Ez alól a püspök fölmentést adhatott azzal, hogy a tilalom a zajos mulatozásra továbbra is fönnmarad. A szertartásban ezt az jelezte, hogy ünnepélyes áldást nem kapott az új pár, bár az áldás a tütott idő elmúltával pótolható volt. Ha a lűrdetések közül csak egy vagy kettő csúszott a tütott időbe, akkor csak ezek alól kértek fölmentést: „nagyböjtben is kellene kétszer hirdetnem, ami azonban a hívek között nagy megütközést keltene'® 8 „Virágvasárnap is kellene hirdetnem. A nagyböjtben való hirdetésük azonban nem csekély botrányt okozna a hívek között. — írta 1927-ben Kleitsch plébános. Az esküvő ekkor magától értetődő módon a tiltott időre esett, a püspök arra is dispenzációt adott. „Püspöki fölmentéssel egyszeri hirdetés és a tiltott idő alól. " 10 ° „Dispensatio a böjti időben való esketés alól. " 101 „A szentelt idő akadálya alól fölmentettek. " 102 — olvashatjuk a megjegyzéseket. Elvétve bővebb a beszámoló, és kiemeli a böjt csöndjének megtartását: A „házasulandók megígérték ugyan, hogy szegénységükre való tekintettel esküvőjüket a legnagyobb csendben fogják megtartani, de a nagyböjtben való hirdetésük nem csekély botrányt okozna a hívek között. Máskor arról értesülünk, hogy tekintettel a nagyböjtig hátralévő idő rövidségére, a hirdetések alóli fölmentést mindenképpen meg kell adni, hisz az esküvőre „már minden el van készítve. 4 97 Ek.I.1929.5.a-b 98 Ek.I.1927.14. 99 Ek.1.1927. 11. 100 VII. Esketettek anyakönyve 1901-1948. 191l-es bejegyzés. 101 Uo. 1905-ös bejegyzés. 102 Uo. 1909-es bejegyzés. 103 Ek.I.1927.7. 104 Ek.1.1927.6.