A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)
MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig
is, ettől kezdve nemcsak lehetőségük volt, de egyenesen kötelezővé vált a makói 1 fí7 iskolába járniuk. Az állandósultán magas tanulólétszám mellett a település növekedése, ületve szerkezetének átalakulása a húszas évek közepén indokolttá tette, hogy a község új iskolaépítésbe kezdjen. Elsősorban Zombor nyugati és délnyugati részén volt szükséges az új épület, mivel főként errefelé volt az 192l-es földreform után kiosztott 675 új házhely többsége. 1922 után mintegy 290 ház épült meg ezen az Újtelepi részen. 168 A „társadalmi klíma" az iskolaépítéshez igen kedvező volt, hiszen a Klebelsberg Kuno által vezetett VKM, mely ötezer népiskola tanterem megépítését irányozta elő, igen sokrétű támogatással segítette a népiskolai férőhelyek bővítését, így az oktatási kormányzat részéről anyagi támogatásra is lehetett számítani az építkezéshez. 169 A község képviselő-testülete ezért 1926. márc. 31-i ülésén határozatot fogadott el, mely többek között az alábbiakat tartalmazta: „Kiszombor község, mint erkölcsi testület Kiszombor község délnyugati (régi szőlőtelep) részén két egyenként 1200 négyszög-öl kiterjedésű, a község tulajdonát képező [...] telken két tanteremből, egy tanítói lakásból és a szükséges mellékhelyiségekből álló telepi elemi népiskolát épít, s a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 21998/926 VIII. számú rendeletével engedélyezett kétszáz millió korona építési segély összegét meghaladó építési szükséglet fedezéséről saját háztartása terhére gondoskodik. " 17 ° A képviselő-testület rögzítette azt is, hogy amennyiben az új iskolát a VKM állami iskolaként befogadja, akkor „a község egyedül az iskola fenntartásával felmerülő összes dologi szükségletek fedezését költségvetése terhére átvállalja". A Rákóczi utcai új iskolaépület még abban az évben elkészült, a tanítást a két osztályban Ökrös Olga és Weisenburger Sebestyén vezetésével nov. 29-én kezdték el itt. Ezzel az intézmény már tízfős tantestülettel, és ugyanennyi tanteremmel rendelkező iskolává vált. Az új iskola belépésével megszűnt az alsó három osztály 60-70 fős zsúfoltsága is. A mindennapos oktatás mellett továbbra is működött az 1926-ban 87 fiút és 122 leányt oktató gazdasági ismétlőiskola, és ennek egyik 1 no szaktanfolyamaként a 30 fős létszámú „iparostanonc-iskola" is. 1928-ban még egy szakiskola alapítása vetődött föl. Kleitsch Mátyás plébános egy egyházi fönntartásban működő női gazdasági iskola terveivel kereste meg a képviselő-testületet, ahol 13-16 év közötti lányokat háztartástanra, kereskedelemre, állattenyésztésre oktattak volna, emellett elméleti tantárgyakra is képezték volna őket. Az iskola céljaira a községi elöljáróság föl is ajánlotta a Móricz u. 9. szám alatti — 167 MAROSVÁRI 1993, 76. Nincs adatunk arról, ekkor hány zombori járt a makói tanonciskolába. Csupán annyit tudunk, hogy a körzetesítés hatása Kiszombor, Apátfalva, Magyarcsanád és Földeák tanoncait érintette, összesen mintegy 60 főt. Lásd: uo. 168 KISS 1940, 13. 169 Klebelsberg népiskola-építési akciójáról és népiskolai programjáról lásd: Magyar népoktatás 1929, 108-125., MÉSZÁROS 1995, 48-55., T. KISS 1998, 65-69. 170 MVL V. 261-5. 37/1926., A jegyzőkönyvi kivonat teljes szövegét közli: RÁCZ 2005, 106-109. 171 MVL V. 261-5. 68/1926., RÁCZ 2005, 108. 172 MVL VIII. 131. 191/1926., RÁCZ 2005, 110. A Rákóczi utcai iskola mellett e program keretében épült meg Ferencszálláson és Klárafalván is az új l-l tantermes iskola, melyek a zsúfoltságot voltak hivatottak enyhíteni. Lásd: Magyar népoktatás 1929, 209. 173 MVL VIII. 131. 89/1926.
