A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

gedre, a piaristák gimnáziumába jártak. Az a tény viszont, hogy megjelentek más magántanítók is, arra utal, hogy a század végére megerősödött a faluban egy olyan polgárosodó réteg, amely nemcsak megfizetni tudta, de igényelte is ezt a lehetőséget. Mándel Ignác izraelita tanító nyilván a faluban élő izraelita vallású lakosság oktatását látta el.

60 Tóth Rozália tanítónő tanítványairól, akik a mai Porgányi u. 2. sz. alatti ház helyén álló magániskolájába jártak,

01 viszont nem sokat tudunk, de valószínűleg a község jobb módú lakóinak gyermekei közül kerültek ki. A magániskola bizonyára a népiskola „tömegtermelésével" szemben a minőségre helyezte a hangsúlyt, és ezzel biztosítani tudta fennmaradását. Az iskola fölszerelése sok kívánnivalót hagyott maga után ezekben az években. 1880-ban a meglévő négy tanteremből csak kettőnek volt rendes bútorzata.

62 Ebben az évben annyit tudtak tenni, hogy árnyékszéket építettek az épület mellé, addig az sem volt.

63 A döngölt padlós tantermeket csak fokozatosan tudták korszerűsíteni, a két rossz állagú helyiség padozására és bebútorozására államsegélyből 1883-ban kerítettek sort.

6

'* 1884-ben a padokat cserélték, a következő évben pedig a fűtést korszerűsítették, amikor a vaskályhák helyett egy mindkét osztályt fűtő „sárkemencét" építettek.

65 Az újítás nem vált be, 1886-ban vissza kellett rakni a régi vaskályhákat.

66 1884-től folyamatosan napirenden volt az iskola bővítésének, illetve a régi, rossz állapotban lévő épület kiváltásának ügye. A tantestület mar akkor azt javasolta, hogy az 1845-ben épített rogyadozó épületet le kellene bontani, és helyette egy új, három tantermes épületet emelni.

67 1888-ban a régi épület 109 m

2-es két tantermébe 280 első osztályos tanuló volt bezsúfolva, holott a törvény 1 tanulóra legalább 1 m alapterület meglétét írta elő. Az épület ekkor már balesetveszélyes volt.

68 A község azzal akarta megoldani az iskola gondját, hogy az épületben lévő igazgatói lakást megszüntetve bővítette volna a meglévő két tantermet. Ettől a megoldástól azonban az iskolaszék — és természetesen az igazgató is — elzárkózott.

69 Az iskola helyzete nemcsak elhelyezési körülményei, de anyagi állapota miatt is aggasztó volt ebben az időszakban. Az 1887/88-as tanévben a működési költségeknek (3415 Ft) háromnegyed részét, 2462 Ft-ot államsegélyből próbálták fedezni, a következő tanévben pedig a bérek kifizetéséhez az iskolaszék 500 Ft-os kölcsönt vett fel, melyet szintén államsegélyből terveztek visszafizetni. 188959 RCSK 231. és 239. 60 1890-es népszámlálás szerint 33 izraelita vallású lakos elt a faluban, ez 6-8 családot jelentbetett. Lásd: A Magyar Korona Országainak Helységnévtara. Szerk. dr. JEKELFALUSSY József. Bp. 1892, 607. 61 RÁCZ 2005, 44. 62 Uo. 33. 63 Uo. 64 Uo. 38. 65 Uo. 40. és 41. 66 Uo. 42. 67 Uo. 40. 68 Uo. 45. 69 Uo. 70 Uo. 44-45.