A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

ben 2580 Ft államsegélyre tartottak igényt, míg a község 943 Ft-ot fizetett a mű71 ködésre. Az iskolaszék az államsegély megszerzésének elősegítésén túl megpróbálta elérni a községnél, hogy további támogatásokat nyújtson a működéshez. 1890-ben indítványozták, hogy az italmérési jogból befolyt összeg 250 Ft-os kamatát fordítsák erre a célra.

72 Nincs adatunk, sikeres volte akciójuk, de az bizonyos, hogy az iskola finanszírozási föltételei a következő években sem javultak számottevően. Az anyagi helyzeten túl a működési körülmények is aggodalomra adtak okot. Az 1891/92-es tanévben 1 tanítóra 160 tanuló jutott, pontosan kétszer akkora létszám, mint amit a népoktatási törvény még elfogadhatónak tartott. Ez egyrészt a tantermek számának gyarapítását, másrészt a tanítói státuszok növelését is elengedhetetlenné tette. Ez utóbbi 1892. dec. 21-én megoldódott azzal, hogy az iskolaszék 12 jelentkező közül és nagy vitát követően, tanítóvá választotta Kuss Bertát, ezzel a tantestület létszáma 5 főre emelkedett. Hosszas küzdelem árán 1893 elejére még egy tanteremmel gyarapodott a rendelkezésre álló termek száma is. A község ugyanis még 1891-ben azzal vállalta magára az 5. tanterem megépítését, ha az 5. tanító fizetését az állam biztosítja.

74 A kir. tanfelügyelő közbenjárására a kormány a tanítói fizetésre 300 Ft államsegélyt ítélt meg,

75 így a község nem hátrálhatott ki a tanterem biztosításának kötelezettsége alól.

76 Az új iskola 1893. jan. 21-én nyílt meg a mai Móricz utcai iskola helyén álló ún. 77 Duzsár-féle házban . Az öreg épületben egy tantermet és egy tanítói lakást alakítottak ki.

78 A tantermek használatba vételével és az 5. tanítói állás megszervezésével csak részben enyhültek a feszítő gondok, a következő tanévben a bővítés ellenére még 7Q mindig 123 tanuló jutott egy tanítóra. Valamelyest javultak azonban a tárgyi föltételek. 1878-ban iskolai könyvtárat hoztak létre, a szemléltetőeszközök bővítését pedig Rónay Alajos segítette azzal, hogy 107 különböző térképet adományozott az oktatás céljaira,

80 1882-ben faanyag biztosításával járult hozzá sporteszközök készítéséhez, Kádár Árpád községi jegyző pedig egy iratszekrényt adott 71 Uo. 48. 72 Uo. 49. 73 Uo. 50. 74 MVL. V. 261-1. 25/1891., RÁCZ 2005, 49. 75 MVL. V. 261-1. 19/1892., RACZ 2005, 51. 76 A költségeket úgy kívánták csökkenteni, hogy a gyermekektől addig szedett 5 krajcáros beiratr kozási díjjal szemben még további 20 krajcár tandíjat, míg a vidéki tankötelesektől 1 Ft-ot kértek. A 3 gyermeken felüli családoknál a 3. utáni gyerekek tandíjának felét elengedték. MVL. V. 261-1. 19/1892. 77 A plébániával határos ház eredete nem ismert. Rónay Elemér szerint a birtokszerző Oexel Mátyás második fia, Mátyás lakott ebben az épületben (RCSK 39.), ami azt jelenti, hogy ennek a háznak már az 1780-as évek elején állnia kellett, hiszen tudjuk, hogy Mátyás volt az első az Oexel család tagjai közül, aki a zombori uradalom 1783 as birtokbavételét követően a faluba költözött. Mivel Oexel Mátyás gyermekei nem érték meg a felnőttkort, az épület a birtokos 1828-ban bekövetkező halálát követően a család Jakab-ágának tulajdonába került. Az iskola kialakítását megelőzően Rónay Alajosé volt, a község valószínűleg tőle vásárolhatta azt meg. RCSK 39. 78 RÁCZ 2005, 52. 79 Uo. 53. 80 Uo. 28.