A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

kálómmal, így emellett már munkát is vállalhattak, akár tanoncként valamelyik iparos mellett, akár a mezőgazdaságban. A törvény számos kötelezettséget rótt az intézmény fenntartójára. Megköve­telte az iskolaépületek és tantermek megfelelő méreteit, a tantermek fölszerelt­ségét, meghatározta a tanulók maximális létszámát (80 tanuló/osztály), a fiúk és a lányok elkülönített oktatását, megszabta a tanítók képesítési követelményeit és javadalmazását, valamint rögzítette az iskolák felügyeleti rendszerét, azaz az el­lenőrzés mechanizmusát. Ez utóbbi részeként megszervezték az állami tanfel­ügyeleti rendszert, míg a helyi irányítást és ellenőrzést új intézményre, az iskola­székre bízták. 40 A zombori iskolának az új törvényi előírások szerinti átalakítását az 1869/70-es tanév kezdetén hajtották végre. Az iskola jellege ekkor megváltozott, az intézmény­fönntartás jogait és kötelezettségeit az egyházközségtől a település vette át, ettől az időponttól kezdve az intézmény községi elemi iskolaként működött. A fenntartó­váltás oka bizonyára a törvényi kötelezettségek teljesítése volt, az egyházközség vagy nem tudta, vagy nem akarta vállalni a korábbiaknál jóval nagyobb kiadásokkal járó, és sokkal markánsabban szabályozott iskolafönntartási kötelezettségeket. A drasztikus költségnövekedést mutatja az a 600 Ft-ot meghaladó — és a következő években a kötelezően előírt bővítés miatt bizonyosan markánsan emelkedő — összeg, amelyet a község az első évben az iskolára fordított. 41 Ezt ettől kezdve nem az egyháznak, hanem a községnek, mint új iskolafönntartónak kellett biztosítania. Kézenfekvő magyarázatot adott a váltásra az a kötelezettség is, amely a növekvő gyereklétszámból fakadt. Mivel az 1868/69-es tanév előkészítésekor 898 tankö­telest: 660 6-12 év közötti és 238 12-15 év közötti gyermeket írtak össze, 42 a tör­vényi előírások végett mindenkeppen gondoskodni kellett a meglévő tanteremszám növeléséről, ehhez pedig a község egyszerűbben (bár, mint a későbbiek is mutatják, semmivel sem könnyebben) igényelhetett állami támogatást, mint az egyházközség. Az iskola státuszának átalakításával párhuzamosan, 1870. márc. 16-án Rónay Dezső elnökletével megalakult az iskolaszék is, melynek tagja lett Gergely András plébános (alelnök), Csepreghy Endre tanító (jegyző), Arszler Mihály, Engler András, Engler Pál, Hadik József, Husztik Pál, Husztik András, Kohajda Ferenc, Nacsa József, Rankovits Sándor, Rónay István, Simon Mihály, Tóth Antal és Veinvich Hugó. Az iskola gondnokává Nagy Józsefet választották meg. Az isko­laszék még megalakulása napján javaslatot tett további két osztály felállítására egy rendes és egy segédtanítóval. A felállítandó két osztály elhelyezésére új épület építését tervezték a roskatag kántorlakás helyére. Az új épület elképzelésük szerint két tantermet és két tanítói lakást foglalt volna magában. Összes fel­merülő költség az elfogadott költségvetés szerint 3156 Ft-ot tett ki. 44 Ápr. 22-én az iskolaszék tervet fogadott el az iskola építési költségeinek előteremtésére: 585 40 A közoktatásügy 1908, 18-19., KiSS 1881, 76., MÉSZÁROS et alii. 2001, 356., NAGY 1997, 46-54. és 105-108. 41 RÁCZ 2005, 16. 42 Uo. 43 Uo. 44 Uo. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents